A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Néprajz - Fehér Ágnes: A kisegyházi közösségek a szociológiai vizsgálatok tükrében

be kell bizonyítania aktivitását, együttműködési készségét a közösséggel. Egy idő után maga kérheti "bemerítését", azaz a felnőttkeresztség rítusát, amivel a csoport teljes jogú tagjává válhat. A közösség maga bírálja el a jelölt kérését, elfogadhatja, de el is utasíthatja azt. így a kcresztclkcdők ("bemerítkezők") életkora igen széles skálán mozoghat. Van olyan szabadegyházi közösségbe járó egyén is, aki egész életében valamilyen oknál fogva nem veszi fel a keresztségét. A nemek aránya a szabadegyházi gyülekezetekben nem mindig kiegyensúlyozott, a nők magasabb számot képviselnek a felekezetekben, mint a férfiak. A szabadegyházi hívők gyülekezeti élete igen aktív, időben meglehetősen nagy lekötöttséget jelent a tagoknak a foglalkozásokon, istentiszteleteken való részvétel. Említettük már azokat a speciális vallásgyakorlati rendszabályokat, melyeket egy-egy aktív szabadegyházi tagnak be kell tartania, ha következetes akar maradni vallásához, annak követelményeihez. Általában ezeket a speciális előírásokat az egyes kisegyházak szervezeti szabályzatai központilag is rögzítik (pl. az adventisták esetében a speciális étkezési szabályok, az élvezeti cikkektől való tartózkodás stb.) Az adventista vallásgyakorló felet speciális étkezési rendszabályok is kötik. Ebben a kérdésben Mózes III. könyvének 11. fejezetét tartják mérvadónak. "Mózes korszakalkotó egészségügyi kérdést oldott meg azzal, amikor az állatokat felosztotta tiszta és tisztátalan állatokra — nyilatkozták a felmérés során a hetednapos adventista felekezetűek. Véleményük szerint vallásuk, hitelveik nagyfokú szigorúságának tudható be, hogy sokan nem mernek csatlakozni csoportjaikhoz. Aki azonban már egyszer megértette és elfogadta az adventista vallást, teológiájának és vallásgyakorlatának lényegét, belső motivációit, az véglegesen tagja marad az említett felekezetnek. A szabadegyházi csoportok identifikációja különböző képet mutat, de kivétel nélkül minden kiscgyháznál megfigyelhető azonos tendencia. A csoportindentifikáció különösen jól lemérhető az evangelizációs tevékenységben, missziói munkájában. A gyülekezet tisztségviselői szinte minden szabadegyházban kizárólag a férfiak lehetnek, bár szociológiai anyaggyűjtésünk során találkoztunk pl. a hetednapos adventistáknál teológiát felsőfokú szinten végzett női igehirdetővel is, aki közösségi megbízatását igen magas szinten látta el. Mint már említettük, a gyülekezetekben preferált kérdés az, hogy a vallásos családok gyermekeit aktív keresztényekké, aktív vallásgyakorlatot folytató tagokká neveljék. A különböző szabadegyházi vallásfelekezetek esetleges találkozójára, kapcsolattartásra jó alkalmat kínálnak a különböző ökumenikus találkozók, foglalkozások, melyek alkalmával valamelyik vendéglelkész tartja az istentiszteletet. A szabadegyházak működésének jelentőségénél ki kell emelnünk azt a tényt, hogy tagjaik számára biztonságos mikroközösségi szociális formát jelentenek. A kisegyházi hívők minden körülmények között maga mellett tudhatja ezeket a speciális, vallásos szempontok alapján szerveződött és működő mikroközösségeknek a támogatását, védelmét. A mai magyar társadalomban tendenciaként regisztrálható az a jelenség, hogy felbomlottak a hagyományos közösségek, szétestek a nagycsaládok, ennek következtében az egyén sokszor érzelmi és szociális válságba kerül. A szabadegyházak általában pontosan felmérik azokat a hiányosságokat, problémákat, melyeket a társadalom nem tud megnyugtató módon biztosítani; nem tud megoldási formákat nyújtani tagjai számára. Ezeket a réseket a maga módszereivel, eszközeivel igyekszik pótolni —, tegyük hozzá gyakran sikeresen — minden szabadegyházi csoportosulás. Szóltunk már a fentiekben a gyermekek nevelésének mozzanatáról, melyre a szabadegyházak különösen nagy hangsúlyt fektetnek. A hetednapos adventisták gyülekezeti kézikönyvében (szervezeti szabályzatában) találunk tanácsokat és útmutatókat a gyermekek nevelésével, az ideális keresztény család modelljével kapcsolatban: 'A gyermekeket istenfélelemre kell oktatni. Szülők! Emeljétek gyermekeitek szívében magasra a keresztény életszintet. Tanítsátok őket, hogy Isten házához a legnagyobb tisztelettel közeledjenek." Az adventista család intézményében a gyermekáldás hangsúlyos szerepet kap. A gyermek születéséhez kapcsolódik a gyülekezetben a "gyermekbemutatás" szokása, ez azonban korántsem olyan kötött, mint a "bemerítés" vagy az úrvacsora vétele. A prédikátor imát mond az újszülött felett a gyü363