A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Néprajz - Vajda Mária: Gesztusnyelv. A nem-verbális közlések egyik formájáról: a járásról

nak igazolásául is, hogy karakterológiailag fontos, az egyén felismerhetőségét megkönnyíti, elősegíti a rá jellemző járásmód, mozgás ismerete. A Somogy megyei levéltárban lévő iratok tanulsága szerint ilyen jellemző jegyekkel illették járásra, lépésre nézve eleinket: lappangó-, szapora-, parasztos-, rengető-, kihaflott-, meghajlott-, aprójárású; nyalka-, aprólépésű. Mozgásra nézve pedig megkülönböztettek: fürge-, szapora-, lomhamozgású egyéneket. Lábra nézve jellemzőnek tartották: a csámpás-, mozsár-, pipaszár-, karika-, lőcslábú személyeket.' Befolyásolja a járásmódot a testsúly, a testmagasság is, s egyáltalán az illető személy fizikuma. A Sárközben pl. a nehézsúlyú emberre, aki bal és jobb lábára felváltva helyezi a testsúlyt, azt mondják "tettyögő".

74 Hódmezővásárhelyi kutatásai során Nagy Gyula figyelme kiterjedt a fizikum mozgástechnikát befolyásoló szerepére is, és a mozgástechnika tárgyiasult lenyomatára. "A sugár legény keskeny alakja miatt táncos lábú, könnyű mozgású. Ha csizmájának sarka a talpával együtt kopott, akkor jó járású volt. A csámpás egyúttal rossz táncos is. Csizmája talpa és sarka belső fele kopott, kérge kifelé nyomult, s viselőjét rögtön elárulta."

75 Az emberi magatartás, természet, fiziológiás adottságok miatt kapott ragadványnevek között nemegyszer a járásmődot jellemző népi élcelődésekkel is találkozunk. Az egyik sebes járású matolcsi (Szatmár m.) emberen rajta ragadt, hogy Siess Balogh, egy másikat aki úgy járt, mint akit dróton rángatnak Dróton járó ragadványnéwel illették.

6 Balmazújvároson (HajdúBihar m.) hetyke, gőgös járása miatt érdemelte ki a Cár ragadványnevet Lajter Péter,

77 míg Kiopter Nagy Bálint nagy esetlen, csattogva járó ember volt, valószínű, hogy nevét a német Klopfer (kopogó) szóból kapta.

78 Az egyik tiszacsegei embert azért illették a Veréb ragadványnéwel, mert kicsiny termete, különös mozgással párosult, úgy toporgott, mint egy veréb.

79 Szexuális magatartás "Vágyad több, mint az utcalányé, Éji óráid vétkesebbek. Ajkidon a nedves hazugság, S ringó járásodban nagy bűnök Lebegnek." Ady Endre így fogalmazta meg a járásban tükröződő szexuális magatartást a "Úri szűz dicsérete"

80 című versében. Közismert a női udvarlási gesztusok sorában a csípő szokatlan ringása járás közben. Palotay Gertrud a népviseletek tanulmányozása során kimutatta, hogy a szerelmi élet terén a csípőnek erőteljes szexuális vonatkozása van, a mell ilyen szempontból indifferens, s a szexuális vonatkozású medencetájék hangsúlyozását szolgálja a sok, bő, ráncos szoknya és a csípők szokatlan járásközbeni ringatása.

81 A Szeged felsővárosi nők keményített, bokáig érő, alsó szoknyákkal kitartott viselete kapcsán jegyzi meg Kovács János, hogy az idevaló nők élénk 73 Gönczy Ferenc: Az emberi testrészek elnevezései Somogy megyében = Ethn. 1947. 280 74 Saját gy. 75 Nagy Gy. 1975. i. m. 459. 76 Luhy Margit: A parasztélet rendje (Bp., 1935) 42—43. 77 Szeifert Imre: Ragadványnevek Balmazújvárosban. Újvárosi dolgozatok. A Balmazújvárosi Múzeum Kiadványai 1. (Szerk.: Vajda Mária, Balmazújváros, 1977) 17. 78 Szeifert I. 1977. i. m. 22. 79 Déri Múzeum Néprajzi Adattára 2160/85. 26. 80 Adv Endre művei 1. k. (Bp., 1977) 221. 81 Paíotay G. 1940. i. m. 188. 355