A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Néprajz - Vajda Mária: Gesztusnyelv. A nem-verbális közlések egyik formájáról: a járásról

Vajda Mária Gesztusnyelv. A nem-verbális közlések egyik formájáról: a járásról Prof. Gunda Bélának ajánlom A kifejezetten kommunikatív funkciókat ellátó emberi beszéd mellett van másfajta kommunikatív viselkedés is, ezek közé tartoznak a gesztusok is. A gesztus (latin eredetű szó, jelentése: taglejtés, testmozdulat) olyan kifejező testmozgások sorozata, amely a közösség tagjai számára hírértékkel bír az egyén lelki állapotáról, ki nem mondott szándékáról, véleményéről. A gesztus életre kelhet a test egésze által (testtartás, ülésmód, járás), kifejeződhet testrészek (kar, kéz, ujjak, fej) révén, vagy megjelenhet az arcon (szemöldökfelhúzás, kacsintás, ajakbiggyesztés). A gesztusok leggyakrabban a verbális-vokális közléseket kísérik, azokat értelmezik, aláhúzzák, elmélyítik azok jelentését, vagy éppen azáltal érnek el fokozott hatást a gesztusok révén, mert azok ellentétes értelműek, mint a szóbeli közlés.

1 A gesztusok a kulturálisan beidegződött viselkedési repertoár részei. Vannak velünk született, átörökített, elsajátított gesztusok. Vannak olyanok, melyek csak egyes népcsoportokat jellemeznek, de vannak rasszokra jellemzők is, és még több az általános pánhumán gesztus. Ezek ismerete és helyes használata a mindennapi életben hasonlatos a nyelv használatához. Az emberi viselkedés tagolatan folyamata többszörösen rétegzett. A viselkedés bármely mozzanata bizonyos közlést tartalmaz, a társadalom többi tagja értelmezi, megérti a cselekvéseket. Ebben az értelemben minden viselkedést informatívnak tekinthetünk, s csak akkor nevezzük kommunikatívnak, ha benne az információ átadásának szándéka is megnyilvánul.

2 Szinte hihetetlennek tűnik, hogy az emberi fejlődés millió éves, vagy annál is hosszabb története ellenére a közlésrendszer nem-verbális formáit tulajdonképpen csak az 1960-as években kezdték aktívan tanulmányozni világszerte.

3 Holott, köztudottan több emberi kommunikáció jön létre pl. kézmozdulat, testtartás, testhelyzet, közeledés — távolodás útján, mint bármilyen 1 vö.: Magyar Néprajzi Lexikon 2. k. (Bp., 1979) 286—287. 2 Hoppal Mihály: Gesztuskommunikáció (Általános Nyelvészeti Tanulmányok, VIII. 1972) 3 A II. világháború után az osztrák néprajzosok tűzték ki elvégzendő feladatul a "gesztusok" kutatását. (Leopold Schmidt: Stand und Aufgaben der österreichischen Volkskunde. Ost. Zft. J. Vk. 51, 4.): M. Mauss posthumus munkájában: Sociologie et Anthropologie (Paris, 1950) új néprajzi fejezetet nyitott "A test technikája" címen. L. továbbá Julius Fast: Body Language (London, Pan Books, 1971); /. Ruesch, W. Kees: Nonverbal Communication. Notes on the Visual Perception of Human Relations (University of California Press, Berkeley and Los Angeles, 1961); P. Ekman et alii: Non-verbal Communication (Pergamon Press, Oxford, 1972); Paul Watzlawick, Janet Helmick Beavin, Don D. Jackson: Pragmatics of Human Communication. A Study of Interactional Patterns, Pathologies and Paradoxes (Norton, New York, 1967). 345