A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Surányi Béla: A szántóföldi növénytermesztés szerkezete Debrecen mezőgazdaságában (1920–1990)

A trágyázott terület nagysága (1970) (mezőgazdasági termelőszövetkezetek) Me: hektár istállótrágya műtrágya összes terület 1353 8 431 ebből szántó 1 269 7 800 arány: 614% A nagyüzemi szektorban

88 az istállótrágya szinte csak kiegészítésként szerepelt, amelynek az oka elsősorban az volt, hogy megnyugatatőan nem sikerült megoldani a szervestrágyázás gépesítését. A kialakuló növénytermesztési rendszerek technológiai sorába jobban beleillett a műtrágya, amelynek fölhasználása szinte évről-évre növekedett. Az 1 hektár szántó, kert, gyümölcsös, szőlőteriiltre jutó műtrágya hatóanyag kg-ban'' 1979-ben: 249 1980-ban: 222 1984-ben: 361 A műtrágyaféleségek közül a súlypont eltolódott a nitrogén™ tartalmúakra, a foszfor és a kálium műtrágyák rovására. Ez ellentétes volt a két világháború közti évtizedek gyakorlatával, amikor a foszfor műtrágyák élveztek elsőbbséget. Ez tükrözi a megváltozott gazdálkodási szemléletet is, hiszen az egyoldalú nitrogén műtrágyafelhasználás a mennyiségi termelés alapja. Mindez azt eredményezte, hogy — t.i. az egyoldalú műtrágyázás — felhasználatlanul ment veszendőbe a nagy állattartó telepek hatalmas mennyiségű szervestárgya készlete. A korszerű mezőgazdaság egyik ismérve a gépesítés magas színvonala. A két világháború között Debrecen szántóföldi növénytermesztésének eszközellátottsága rosszabb volt, mint az országos átlag. Az 1935-ös fölmérés

91 szerint a gépi eszközök megoszlása a következő: gép db motoros erőgép 169 ebből kerekes traktor 32 (1 473 hektár/traktor) lánctalpas traktor traktorvontatású eke 37 cséplőgép 95 88 A mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásának tapasztalatai. Db., 1981. 9. sz mell. Lásd később: A mg-i (1981), Termelőszövetkezetek és szövetkezeti vállalatok gazdálkodásának tapasztalatai (Db., 1980.) 9. sz. mell. Lásd később: Termelőszövetkezetek (1980), A mezőgazdasági szövetkezetek 1984. évi gazdálkodásának főbb tapasztalatai, az 1985. évi tervek fontosabb előirányzatai (Db., 1985). Lásd később: A mg-i (1985). 10.sz.mell

. 89 Uo. 1978-ban az egy hektár szántóterületre a megye termelőszövetkezetei 335 kg, az állami gazdaságok 375 kg vegyes hatóanyag tartalmú műtrágyát szórtak ki, amely kevesebb volt, mint 1975-ban. Lásd: Tények, adatok Hajdú-Bihar megye társadalmi, gazdasági fejlődéséről. Db., én.ll.o. Lásd később: Tények, adatok (én.) 90 Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve (Db., 1987). 114. Lásd később: HBmegye (1987). 91 Magyarország állatállománya, gazdasági gépfelszerelése és gyümölcsfaállománya (Bp., 1937). 252. Lásd később: Mo. gépfelszerelése (1937). 241