A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)
Történelem - Surányi Béla: A szántóföldi növénytermesztés szerkezete Debrecen mezőgazdaságában (1920–1990)
2. táblázat A szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezete 1881 és 1984 között (Me.: hektár) Év Összes vetésterület Őszi búza Tav. búza Rozs Őszi árpa Tav. árpa Zab Kukorica Burgonya C. répa T. répa Dohány Lucerna Lóhere Zabos bükköny Egyéb Csalamádé, siló kuk. Napraforgó Forrás 1881 6.151 879 6.151 132 3.076 15.202 176 616 Debrecen, 1931. 283-85. 0. 1923 47000 14 300 111 5.052 384 1552 1391 14.113 1044 474 1.196 202 1191 39 307 — — MStÉ. 1927. 76. o. 1930-as évek eleje 16250 19 4.615 791 1.440 690 14.088 7 1017 630 1.114 336 1.989 296 9 _8 Debrecen, 1931. 283-85. 0. 1936 47113 17.176 1 5.017 254 1358 445 13.547 1.882 699 947 268 1180 S5 io 228 9 513 11 337 17 Növénytermelés. 1976. 479-81. o. 1938 47155 19.568 — 4.634 252 1.543 387 14 361 1.178 533 959 268 1.870 28 332 307 2 300 11 Uo. 1943 45371 13.686 — 4.318 178 2 716 471 13 477 978 2103 662 405 1.755 64 113 542 134 1315 Uo. 1956 3 4.334 1029 325 413 113 5 335 808 1099 279 H.-B. megye. 1957.132139. o. 1962 4 19843 12 5.669 1051 1.673 15 50 3 582 637 513 172 193 1.930 117 185 850 1.018 323 Növénytermelés. 1976. 479-8. b. 1971* 20056 1J 1829 — 810 128 — 2.734 — 180 — — — — — — — — — KSH 1975 — 1909 — 1.123 162 — — 1874 — 336 — — — — — — _ — Uo. 1979 — 2.345 — 912 608 — — 3.685 — 503 — — — — — — — — Uo. 1980 — 2.901 — 710 517 — „12 2855 — 565 — 51 853 — _ 503 1.105 745 Uo. 1984 6 17959 14 3 236 3.868 490 561 150 A mg.-i 1985. 6-9. sz. mell. 1. = Az őszi és tavszai búza együttesen szerepel I = Az egyéb növények közé tartozik: repce, rostkender, rostlen. seprőcirok, magkender, magköles, őszi-takarmánykeverék, tak. tök, mohar, stb. Mindez kiegészül az 1960-as években a szójával és a rizzsel. Lásd. Növénytermelés. 1976. 1. 586. o. A szántóföldi növénykultúrában előkelő helyet foglal el a görögdinnye, hiszen vetésterülete 1948-ban 470 hektár volt, amely egy évtized alatt 15-szeresére emelkedett, bár a későbbiek során nem szerepelt a kimutatásokban. Lásd: Ua: 479. o. Figyelmen kívül hagytuk a szántóföldön termesztelt zöldségféléket. 3. = A tanácshoz tartozó gazdaságok magukba foglalták a termelőszövetkezeteket, termelőszövetkezeti csoportokat, az egyéni és egyéb gazdaságokat. A cukor- és takarmányrépa együttesen szerepel. 4. = A város közigazgatási határa módosult, amelynek következtében változott a vetésterület kiterjedése is. 5. = A KSH Megyei Igazgatósága által vezetett ún. Városi Törzskönyv csak a debreceni székhelyű mezőgazdasági termelőszövetkezetek és szövetkezeti társulások adatait vette figyelembe. A búza vetésterülete magába foglalja a takarmány-búzáét is. Az őszi- és tavaszi árpa együttesen szerepel. 6. = TStK. 1988. 239. o. 7. = Ez az adat tartalmazza a csalamádé vetésterületét is, amely 437 hektár. 8. = Köztes növényként 20.774 hektáron tököt is termesztettek, ezenfelül fő terményként 69 hektáron. A repce vetésterülete elenyésző: 142 hektár. Hasonló szerepet játszott a köles is (174 hektár). A 118 hektárnyi muhar a takarmányozást szolgálta. 9. = A zöme zabos-, és tavszi bükköny. 10. = E vidéken a vöröshere termesztése kuriózum számba ment. mivel az éghajlat kedvezőtlen számára, hasonló a lóheréhez, amely teljesen kiszorult a szántóföldi kultúrából az 1930-as évek második felében. 11. = A szántóföldi borsótermesztés az 1930-as évek környékén kezdődött el. A többi növény, mint pl. a bab és a lencse elenyésző volt, sőt ez utóbbi teljesen eltűnt a termesztésből. E sorsra jutott a len, sőt a kender is, amelynek termesztéséről a város határnevei is árulkodnak. Lásd: Debrecen, 1931. 258. o. Erre utal Varga Gyula tanulmánya is: A kender termesztése és feldolgozása Hajdú-Bihar megyében. Db. 1984. 261.0. Klny. Déri Múzeum 1981. évi évkönyve. II = 1962-ben az összes vetésterület 20.634 hektár. Lásd: TStk. 1988. 239. o. rO
