A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Surányi Béla: A szántóföldi növénytermesztés szerkezete Debrecen mezőgazdaságában (1920–1990)

száma Termelőszövc tkezt lek földerület Terül :t Terül :t 1968 1975 1968 1975 —1000 hektár 30,3 7.0 13.7 1.5 1000-1500 hektár 25,3 9.5 19.3 3.7 1500-2000 hektár 26.4 38,2 30.9 27,2 2500-3000 hektár 6,3 9.8 3000 hektár fölött 11,7 45,3 26,3 67,6 Az ésszerűtlen terülctkoncentráció az 1970-es évek végére lefékeződött, s 1983-ben "... a 3—8000 hektár közötti sávban — csaknem azonos arányban — található a szövetkezeti földek kétharmada."

43 A debreceni nagyüzemek a középmezőnyben foglaltak helyet. A háztáji, az egyéni és a kisegítő gazdaságok üzemmérete — megfelelő adatok híján — nehezen határozható meg. Az ún. kistermelői szektorban döntő szerep jutott a háztáji gazdaságoknak, melyeknek területe — országos viszonylatban — a mezőgazdaságilag hasznosított terület 6,3%-ra terjedt ki.

44 A kistermelés, a nyomokban meglévő egyéni gazdálkodás, a szövetkezeti nagyüzemekhez szorosan kötődő háztáji gazdaságok léte őrizte meg csírájában a gazdasági gyarapodás, a piacgazdaság tudati elemit is, s egy merőben más gazdálkodási rendszer alapjait mentette át. Ez a tudati elem nem ismeretlen a debreceni gazdálkodók körében, hiszen gyökerei századokat ívelnek át, s ez segített átlendíteni a mezőgazdaságot azokon a holtpontokon, melyeket a piac változásai idéztek elő. Az újabb éa újabb kihívásokra adott válasz formálta a gazdálkodási rendszert, amelynek építőkövei egymásra épültek. S ez vonatkozik a mögöttünk hagyott évtizedekre is, mialatt kialakult egy bizonyos gazdálkodási rendszer, a maga tulajdonformáival együtt — a "hogyan"-ra adott választ most mellőzve — sokszor gyökeresen átalakítva a termelési módszereket. Messzemenő hiba lenne, ha eltűnnének a jól bevált, használható elemei a gazdálkodásnak, amelyre számos példa volt már történelmünkben a politikai, társadalmi változások során. A szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezete Egy fölrajzilag jól körülhatárolt terület mezőgazdasági termelésének színvonalára fényt vet az, hogy pl. milyen a szántóföldi termelés jellege, vagyis a vetésszerkezet, milyen az egyes növényféleségek aránya. Különösen mérvadó a gabonafélék vetésteriiletének részesedése a szántóterületből. A szántóterületből a búza—kukorica aránya Debrecenben év szántóterület (hektár) búza—kukorica aránya (%) 1923 47 040 60.7 1930-as évek eleje (becsült) 47 000 64,6 1936 47 113 65.2 1938 47155 71.9 1948 45 371 59,8 1962 19 843 46.6 1984 17 969 39.5 (Lásd részletesen: 2. sz. táblázat) 43 Mezőgazdasági szövetkezetek Magyarországon. (Bp., 1985). Szcrk.: Gulyás Pál 133. 44 Juhász János: Az háztáji gazdálkodás mezőgazdaságunkban (Bp., 1980.) 9. Lásd később: Juhász (1980).: Az egyéni gazdálkodás visszaszorulásának üteme Hajdú-Bihar megyében: 1956-ban 43,2%, 1960-ban 18,7%, 1980-ban 1,2%, 1989-ben 7.2%. Ez utóbbinál a kisegítő és az egvéni gazdaságok együtt szerepelnek. Lásd: HB megye 1957/:115., Ua. (1961): 89., HBmegye (1981): 201., Ua. (1990): 94. 232