A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Töll László: A számszeríjról – A Déri Múzeum számszeríjai

5. kép Lovas számszeríjász. Hovatartozását, kiemelkedő rangját az egyszerű közkatonák közül a kalapjába tűzött számszeríj nyílvessző jelzi. Komnena írta. Magáról az ívről az ábra alapján csak sejteni lehet, hogy nem egyszerű faív. A keresztes hadjáratokban szerzett tapasztalatok a fegyver már említett tökéletesedését eredmé­nyezték. Mivel ebből a korból egyetlen eredeti darab sem maradt fenn, kénytelen vagyok a későbbi szaruívek szerkezetét alapul venni. Sérült szaruív tudomásom szerint Magyarországon nincs, egy ilyen műtárgy szétbontása pedig megengedhetetlen. A Déri Frigyes Gyűjtemény két szaruíves számszeríjat is őriz, ame­lyek a XV. sz. utolsó harmadából származnak. A debreceni Orvostudományi Egyetem Rönt­genklinikáján lehetőségem nyílt arra, hogy computertomograph-fal roncsolásmentesen szemügyre vehessem az ívek belső szerkezetét. 7 A vizsgálatból és a fellelhető szakirodalomból világosan kiderül, hogy a középkori haditechnika és kézműipar egyik csúcstermékével van dol­gunk, melynek előállításához hasonló szakértelemre és anyagismeretre van szükség, mint a leg­tökéletesebb keleti kéziíjakéhoz. Egy átlagos íj felépítését jól érzékelteti a következő kép (7.). Az ív közepén helyezkedik el az ún. szarumag. (b). Ez a szarvasmarha tülkéből hasított sza­rucsíkokból áll. Ezeket a csíkokat kiegyenesítették, majd minkét oldalukon sűrűn beirdalták, hogy jól illeszkedjenek, és így dupla ragasztási felület állt rendelkezésre. Az így illesztett csíkok 27 Ezért a lehetőségért köszönet illeti dr. Péter Mózes professzor urat, a Klinika vezetőjét. 121

Next

/
Thumbnails
Contents