A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Töll László: A számszeríjról – A Déri Múzeum számszeríjai

6. kép A kép Auxerre-i Saint Germain kolostor I Iaimo nevű tanárának Bibliájából való, mely a X. század végén keletkezett és Jeruzsálem (vagy Tyros?) ostromát ábrázolja. A két íjász az ostromlókat fedezi. egy tömböt alkotnak, mert egymáson nem tudnak elcsúszni. Az ábrán jól látható, hogy ezek a szarulapok a keskenyebbik oldalukkal fekszenek a hajlítási irány felé, így tehát óriási a terhelhetőség. A férficsukló vastagságú szarumagra hordták föl a legalább hasonló vastagságú ínrétegeket (a). Ezt leggyakrabban a szarvasmarha Achilles-inából nyerték, egy számszeríjhoz kb. 28—30 állat lábina kellett. A szarunak kb. négyszer jobb a nyomásterhelhetősége, mint a legjobb faanyagénak, az ín kb. négy és félszer bírja jobban a húzóerőket, mint a fa. Amint láttuk, egy ilyen számszeríj már nem tartalmaz faanyagot, s bár egzakt mérések nem állnak rendelkezésünkre, megkockáztathatjuk azt a feltevést, hogy egy ilyen ív rugalmassági együtthatója megközelíti a modern szintetikus anyagokéit. Az így elkészült ívet még szorosan körültekerték ínszalagokkal (c), a húrtartóknál egy merevítő csontlcmezt helyeztek cl (e), ezáltal az ív terhelése egyenletesebbé vált. Az ív testét többnyire nyírfakéreggel borították (d), aminek szigetelő szerepe volt. A gyártási technológiáról sok mindent nem tudunk, így a ragasztóanyagokra csak feltevések vannak, pl. halenyv, túróenyv, mindenesetre fontos követelmény a rendkívüli kötőerő, ugyanakkor rugalmasság, nyúlásképesség. Ezenkívül az ív belsejének nedvességtartalma mindig állandó kellett hogy legyen. Ha kiszáradt, könnyen eltört. A forrásokból tudjuk, hogy a külső nedvesség legyengítette a fegyver erejét, tehát a szigetelés igen nehéz feladat lehetett. Mivel a máig fennmaradt fegyverek teljesen kiszáradtak, már nem lehet megmondani, hogy milyen anyagokkal impregnálták az ívet. Ügy tűnik, hogy a nyírfakéreg jól védett az absorbeáló nedvesség ellen, de egy tartós eső már végzetes lehetett. (Annak mechanizmusa, hogy a víz hogy teszi ilyen gyorsan tönkre az ívet, nem tisztázott.) Az ilyen módon elkészített szaruívek nagysága széles skálán mozoghat, ezt a mester ügyessége és a követelmények határozták meg.

28 28 A szaruív szerkezetéről, s annak változatairól egyetlen átfogó munka. Rohde- i.m. 122