A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Töll László: A számszeríjról – A Déri Múzeum számszeríjai

gyón bizonytalan, ugyanis születésének és halálának két szélső időpontja Kr. előtt 240 és Kr. után 75. Az sem egyértelmű, hogy fegyverének hadi alkalmazására sor került-e.

5 A római császárkorból két bizonyíték van a számszeríj létezésére. Az egyik II. Valentinianus császár (Kr. u. 375—392) írnokának, Vegetiusnak "Re Militiari" című művében található. Az író bizonyos "manuballista" és "arcuballista" nevű könnyű hajítófegyvereket emleget, melyek alatt valószínűleg kézi számszeríjat kell érteni.

6 Vegetius nem rendelkezett katonai képzettséggel, művét korábbi leírásokból válogatta össze, így közlései nem mindig világosak. Ugyanebből a korból származik a két kőreliefen lévő számszeríj ábrázolás a mai Franciaország területéről, Solignacból és Saint-Marcelből (2. kép). Az ábrák alapján valószínűsíthető, hogy vadászeszközökről van szó. A rajz más információkat is közöl: az íveket szemügyre véve feltűnik a kézi reflexíjakhoz való hasonlóság. Ezek az ívek valószínűleg fából készültek, a cél felőli vagyis a hajlítási igénybevételnek kitett oldalon pedig állati ínnal erősítették meg, esetleg szaruborítás is volt a hasoldalon. A múlt század végének nagy fegyvertörténészei, Boeheim, Demin, Meyrick, a források hiánya miatt még úgy gondolták, hogy a korai középkorban a számszeríj teljesen feledésbe ment. Ez ellen szól azonban Richer barát X. században írt, "A gallok története" című krónikája, amelyet 1893-ban közöltek. A szerző a 947-es és 985-ös évszámmal kapcsolatban említ számszeríjászokat, s külön kiemeli nagy számukat és ütőerejüket.

7 Az ezredforduló számszeríja sincs jobban dokumentálva. A Kr. u. XI. század forrásai is szűkszavúak helyenként ellentmondásosak. Az egyik konrét adatot Genova és Pisa zsoldlistái tartalmazzák, amelyek a két város Szardínia és Korzika szigetének birtoklásáért vívott háborújából maradtak fenn. Ezekben az 1012-es és az 1070-es évszámoknál találunk adatokat számszeríjász katonák részére történt kifizetésekről. Észak-európai nyomonkövetése már sokkal problematikusabb. I. (Hódító) Vilmos (1066:— 1087) tetteinek írói, Guy of Amiens, és William of Poitou egyaránt azt állítják, hogy a hastingsi csatában (1066) normann oldalról sok számszeríjász vett részt, míg az angolszászok nem ismerték ezt a fegyverfajtát.

8 A híres bayeux-i szőnyeg harcosábrázolásai között viszont egy 2. kép Számszeríj ábrázolások a római császárkorból. Jól megfigyelhető a nyíltegez is, s a fegyver mérete jól érzékelhető az emberábrázolás miatt. 5 A hadművészet ókori klasszikusai, (Szerk.: Hahn István, Bp. 1963), 405 6 u.a. mint 5. 798. 7 Sir Ralph Payne-Gallwey: The Crossbow, (London, 1903) 44. 8 William of Poitou (kb. 1020—1090). A Hódító házikáplánja és életrajzírója. Guy of Amiens (sz.?1075), Amiens püspöke. 113