A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Lovas Márton: Polgár természeti viszonyai, növény- és állatvilága

9. kép Mezőgazdasági "kultur" táj POLGÁR KÖRNYÉKÉNEK ÁLLATVILÁGA 22 Az eddigiekben megismerkedhettünk Polgár környéki táj kialakulásának kérdéseivel földrajzi és növényföldrajzi szempontok szerint. Láthattuk, hogy a mai környezet az emberi tevékenység következtében milyen gyorsan változott, alakult, s jött létre a napjainkban látható kultúr-táj, melyben a figyelmes szemlélő felfedezheti az egykori változatosabb, gazdagabb természetes növénytakaró jellemző, de ma már csak szűk határok közé szorított maradványait. Az itt élő állatvilág szempontjából mindezeknek igen nagy a jelentősége, mivel az állat alkalmazkodik az élőhely nyújtotta feltételekhez, s azok változásai igen erősen befolyásolják táplálkozási, szaporodási lehetőségeiket, végső soron a faj fennmaradását. Az állatok, mozgékonyságuk miatt, nehezebben megfigyelhető életközösségeket alkotnak, megismerésük az élőhelyek tanulmányozásával válhat lehetővé. Polgár környékén alapvetően négy nagy élőhely különböztethető meg: vízi, vízkörnyéki élőhely; az erdei élőhely; a füves pusztai élőhely; és a települések környéki (antropogén hatásoknak folyamatosan kitett) élőhelyek. 22. Az állatvilág ismertetésénél felhasználtam: Steinmann Henrik-Szabó László: A Hortobágy állatvilága. In: Kovács Gergefyné-Sálamon Ferenc: Hortobágy, a nomád Pusztától a Nemzeti Parkig. (Bp.1976.) 57-115. továbbá: Kaszab Zoltán szerk.: The Fauna of the Hortobágy National Park I. II. (Bp.1981.) 1983.; az irodalom jegyzékben felsorolt zoológiai műveket; valamint saját megfigyeléseimet. 53