A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Lovas Márton: Polgár természeti viszonyai, növény- és állatvilága

azonban a jobb vízellátás miatt a nád az uralkodó. - Itt jegyezzük meg, hogy az egykori Veresnád-mocsár bizonyára a benne növő veres színű nádfajtától kapta nevét, mely a legerősebb szárú nád volt és felette alkalmas a tetők fedésére.

13 Az immáron csupán a csapadékvíz-táplálta kis szikes mocsarak, melyeket a Nagy-legelő, vagy a Fátyol-fenék mély laposain találhatunk, kedvező élőhelyei a sziki kákának (Bolboschoenus maritimus) és a tavi kákának (Schoenoplectus lacustris). Ezekben díszlik a csetkáka (Eleocharis palustris) és kora tavasszal vizének felszínén, mint hatalmas hópelyhek a vízi boglárka (Bathrachium aquatile) kis virágai alkotnak fehér szőnyeget. Réti növénytársulások I. Nedves sziki rétek (Beckmannion eruciformis federatio) A folyók, mocsaras területek, laposok vízzel borított területei mellett alakulnak ki, a viszonylag jó vízellátottságú (Magasabb talajvízszintű) területeken, ahol a talaj mélyben szikes (I. osztályú szik). Ecsetpázsitos szikes rét (Agrosti-Alopecuretum pratensis) Névadója a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) és a fehér tippan (Agrostis alba). Az ilyen talajokat kedvelik a különféle here-félék: mezei here (Trifolium campestre), a pusztai here (Trifolium retusus), az eper-here (Trifolium fragiferum), a fehérhere (Trifolium repens). Az ecsetpázsitos réteken kaszált széna éppen ezért nagyon jó minőségű. A társulás vizesebb területein megjelenik a réti harmatkása (Glyceria fluitans), de itt találhatjuk meg a sárga virágú pénzlevelű lizinkét (Lysimachia nummularia) is. A másodosztályú szikes talajokon, a tavasszal vízjárta területeken alakul ki a Csetkákás sziki rét (Agrosti-Eleochari-Alopecuretum geniculati). A réti ecsetpázsit és a fehér tippan mellett a társulás jellemző növénye a gombos ecsetpázsit (Alopecurus geniculatus). A társulás vízzel borított területein a viziboglárka kis virágai tűnnek fel tavasszal, míg nyáron a csombormenta (Mentha pulegium), ősszel pedig a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp.pannonicus) tűnik fel. A nedves sziki rét harmadik típusa a Hernyópázsitos sziki rét (Agrosti-Beckmannietum). Nevét a társulásalkotó hernyópázsitról (Beckmannia eruciformis) kapta. Ez a társulás a leghosszabban vízzel borított területeken alakul ki. Legdekoratívabb növényfaja a lilás-vörös virágú réti füzény (Lythrum salicaria) és a sárga virágú réti peremizs (Inula britannica). Megtalálhatjuk itt a fekete szittyót (Juncus atratus) is. A nedves réteken nő a békaboglárka (Ranunculus flammula), a sárgavirágú pimpók: libapimpó (Potentilla anserina), és az indás pimpó (Potentilla reptans). Az ilyen üde réteken találhatjuk a kék nefelejcset (Myosotis palustris), a dárdás csukókát (Scutellaria hastifolia), a sziki libatopot (Chenopodium chenopodioides), a fakó libatopot (Chenopodium glaucum). A község határában ezek a nedves sziki rétek a Morotva-közben, a Selypes-közén, a Varjas környékén és Pálinkás-lapos mélyebben fekvő részein fordulnak elő. //. Száraz, szikes puszta (Festucion pseudovinae federatio) Területünkön a réti szolonyec talajú Nagy-legelőn találkozhatunk ezekkel a társulásokkal, melyek lehúzódnak' az Újszentmargitai erdőig és tovább a Hortobágy középső részeiig. 13. A polgár környéki helynevekről részletesebben: Bencsik János: A középkori halászat emlékét őrző helynevek a Közép-Tisza vidékéről. Ethnographia 1978. 2. 272-285. 47