A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Lovas Márton: Polgár természeti viszonyai, növény- és állatvilága

Füves szikes puszta (Achilleo-Festucetum pseudovinae). Jakucs véleménye szerint a cickafarkos szikes puszta jelzője azoknak a régi eltemetett és csak újabban felszínre került szikeseknek, amelyek helyén néhány száz éve még a sziki erdők és rétjeik uralkodhattak. A talajnak vékony löszös ún. A-szintje van, ezért az igazi sótürő, sókedvelő növények itt háttérbe szorulnak. . A gyepet a veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina) adja. Nevét onnan kapta, hogy virágzáskor a korábban szürkészöld növény vörös színűvé válik, végül nyár végére megsárgul. Ebben a növénytársulásban a pusztai cickafark (Achillea setacea millefolium) mellett a közönséges cickafark (Achillea millefolium) a legnagyobb tömegben megjelenő fészkes virágzatú növény. A közönséges cickafark gyógynövény. Virága, levele és szára egyaránt felhasználható. A gyógyszeripar azonban csak a fehér virágú növények virágait tudja felhasználni, mivel az 7. kép A Nagylegelő azulén tartalmú ún. kékolaj csak ebből állítható elő. A cickafarkolajat gyulladáscsökkentő kenőcsökbe használják; előnye, hogy a gyulladást nem fojtja le, hanem lefolyását gyorsítja. Kenőcsök, arckrémek, bőrápolószerek kedvelt alkotója is. A levelekből és a szárakból főzött tea vérnyomáscsökkentő; keserúanyagai miatt étvágyjavító, epe és májműködést segítő, viszértágulat, húgyszervi és légzőszervi bántalmak esetén is használják. Prosztata-bántalmak, menstruációs zavarok gyógyítására is javallják. Külsőleg fogínygyulladás, szemgyulladás esetén; általában gyulladásokra borogatószerként ajánlják. . 14. Jakucs im. 45. 15. Rápóti Jenő-Romváry Vilmos: Gyógyító növények. (Bp. 1977.) 101-102. 48