A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Lovas Márton: Polgár természeti viszonyai, növény- és állatvilága

tokra jellemző lehetett. Különösen szépek a folyócska nagy kanyarulataiban kialakult, szinte állóvizű medencék, melyekben az úszó-hínár, a lebegő-hínár (Hidrocarition, Magnocarition elatae csoport) folyóvízi, állóvízi, mocsári, szikesmocsári asszociációit figyelhetjük meg. A partokon nádasok alakulnak ki (Scirpo- Phragmitetum), de számos helyen a nádat különböző gyékényfajok helyettesítik. A Selypes mocsaraiban több helyen kolokán (Stratiotes aloides) kiterjedt állományait figyelhetjük meg. A vizet békalencse (Lemna minor, Lemna trisulca), rucaöröm (Salvinia natans), több helyen tündérfátyol (Nymphoides peltata) borítja. A Csikord nagyobb, tágasabb vízfelületét békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) borítja, a mélyebb vizeken pedig a ritka tündérrózsa (Nymphaea alba) is látható, a sárga virágú vízitökkel (Nuphar luteum) együtt. A vízpart közelében a manapság egyre ritkább nyflfű (Sagittaria sagittifolia) különös alakú leveleit figyelhetjük meg. A nádas víz felőli szélein az ágas békabuzogány (Sparganium erectum),a vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica), a mocsári pántlikafű (Typhoides arundinacea), a partközeli széleken a sárga nőszirom (Iris pseudacorus), virágkáka (Butomus umbellatus), mocsári ecsetpázsit (Alopecurus aequalis), ebszőlő (Solanum dulcamara), mocsári lórum (Rumex palustris), murvás lórum (Rumex conglomeratus), a mocsári galaj (Galium palustre), a mételykóró (Oenanthe aquatica), a közönséges lizinke (Lysimachia vulgaris) fajokat jegyezhetjük fel. A Selypes mocsaraiban a nádat (Phragmites communis) sok helyen gyékények; a széleslevelű (Typha latifolia), a keskenylevelű (Typha angustifolia) helyettesíti. A halastavak szélein 6. kép Kolokán (Stratiotes aloides) állomány a Selypes-folyásban 46