A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte

képviselik az eszményi nemzet eszmélyét, szabadságuk tehát a megítélhetetlenség privilégiuma. Különleges hely illeti meg őket a társadalomban, hisz közvetlenül nemzeti hivatás az övék: "Erkölcsi testületnél, mint a mi körünk is" a célok kitűzése nem lehet tekintettel "arra, hogy az ember, ki az ügynek szolgál, halandó, s csak azt tekintve, hogy az a nemes ügy, az az eszme, amelynek szolgál halhatatlan".*

5 Jól látható ebből társadalomképük teleologikus jellege, amelyet emberképüknél már érintettünk. Gondolatmenetük szempontjából azonban most az az ellentét, a fontos, mely a pátosz és a társadalmi cselekvés korlátozása között feszül. Úgy tűnik mintha a reformkori nemzedék közvetlen örökösei lennének s ugyanakkor erkölcsi, eszményi jellegűvé korlátozzák tevékenységüket. Az "irodalom felvirágoztatása" számukra nem gyakorlati cél, hanem "tisztán eszményi cél" melynek mégis közvetlen vonatkozása van nemzeti létünkre.

66 Egyszerre igényelnek társadalmilag hatékony szerepet az irodalomnak s maguknak, és egyszerre szeretnék a társadalom, a társadalmi gyakorlaton kívül, helyesebben azon túl tudni magukat. Egyszerre hisznek a hivatalos társadalomhoz való alkalmazkodás érvényességében, s egyszerre szeretnék, hogy ne ez, hanem nemzeti hivatást betöltő szerepük alapján ítéljék meg őket. Képtelenek voltak a feltétlen érvényesülést, tekintélyelvet, alkalmazkodást értékként állító, számukra különleges társadalmi helyet igénylő hivatalnoki szemlélet s az értelmiségi értékrend viszonyát tisztázni. Egyértelmű választásuk lett volna az igazi nemzeti, társadalmi tett, mint ahogy azzá vált a "régi" és a polgárias magyarság eszméjét ütköztető, választását egyértelműsítő Ady-költészet. Mert erről van szó, ahogy Pap Károly Herczeg Ferencről írt beszédében meg is fogalmazta: "nemzeti létünk problematikája" "tartalmas fejlődés, művelődés, anyagi megerősödés" vagy "nemzeti függetlenség, szabadság primátusa".

67 A választási helyzet fönntartása, társadalmi-nemzeti szerepük kiváltságos értelmezése szorosan összefügg világképük központi eszméjével nemzetfelfogásukkal, mely a nemzeti liberalizmus nemzetfelfogásának szociáldarwinizmussal ötvözött válfaját képviselte. Benne a nemzetiség, mint az önazonosság egyetlen biztosítékának elve, a faji sajátosságok nemzetfenntartó folytonosságának hirdetése, az erkölcs hiánya miatti önsorvadás hite, a magyarság "egyedül vagyunk" veszélyérzete, a létharc és kiválasztódás, a kultúrfölény gondolata, a faji-nemzeti pusztító gyűlölet félelme olvadt össze. Ennek a jegyében tartották szükségesnek "a nemzetiségi vidékeken idengen fajú és nyelvű népesség között küzdelmes harcot folytató magyarság körében alakult irodalmi közművelődési társulatok"

68 segítését. A háborút nemzeti hivatásnak tekintették.

6 A háborús népköltési pályázatra érkezett nyolc munka közül egyet azért nem fogadtak el, mert "antimilitarista felfogása miatt a pályázat követelményének nem felel meg". ° Mindezt az 1916/17-es évadban, mikor Ady már megírta az Emlékezés egy nyár éjszakára döbbenetes látomását, Babits a Húsvét előtt-et, a Fortissimó-t. Természetesnek tartották a zsidókkal történteket, Csobán Endre egyetértően írja Oláh Gáborról, sőt érdemeként tudja be, hogy "...megérti az új időket. Hitlert dicséri pl. a zsidókkal szemben tett intézkedéseiért. Fel van indulva amiatt, hogy Magyarországon is magyar cselédek szolgálják a zsidókat s nem fordítva...".

71 A háború, az embertelenség, a diszkrimináció nemzeti és emberi-egzisztenciális válságként való átélése, a "veszedelmes világnézetiekkel való szembenézés távol állt tőlük. Nemzetfogalmuk átformálása egész világképükkel való leszámolást jelentette volna, amire mint láttuk identitásukat építették. A nemzeti eszme szűrőjén érkezett el hozzájuk minden gondo65. Géresi Kálmán elnöki és Tüdős János főtitkári beszámolója. A Csokonai Kör 1901. évi jelentése. (Debrecen, 1902.) 3. 66. Géresi beszámolója. A Csokonai Kör 1902. évi jelentése. (Debrecen, 1903.) 7. 67. Pap Károly: Herczeg Ferenc 80. születésnapja alkalmából elmondott beszéde. (Debrecen, 1943.) 5. 68. Géresi beszámolója. 66. jegyzet. 10. 69. Asztalos Dezső: i. m. 198-199. 70. Asztalos Dezső: i. m. 187. 71. Csobán Endre: Oláh Gábor (kézirat) DIM. K. X. 87. 1.10.1.30. 375