A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte

lat és gondolkodási irány. Mind a pozitivizmusból, mind a szellemtörténetből azok a gondolati elemek jutottak el hozzájuk, melyek a nemzeti eszmével összekapcsolódtak. Mindezt a gondolati konstrukciót és magatartást készen vették át az "eszme" országos képviselőitől. Az egyéni meggondolás, az eszme önmagukra vonatkoztatása hiányzott belőlük. Az egyéni racionális megfontolást, az egyéni felelősségérzetet szinte teljesen kiölte belőlük eszmerendszerük teleologikus jellege. A nemzethez tartozás hivatalos elvei közül egyáltalán nem hiányolták az erkölcsi döntés alapján való odatartozás elvét. Megelégedtek az egyéni választást kizáró művelődéstörténeti-misztikus (romantika), a vérségi-animális (pozitivizmus) s az élményi-ösztönös (szellemtörténet) odatartozási elvek összefonódásával. Felfogásukban az egyén a konzervatív világképnek megfelelően csak a nemzeti eszme szolgálatában nyer értelmet, jelentést. Ennek jegyében követelték az egyéniség (amin ők önérdeket értettek) önkorlátozását, szerették volna megteremteni az "egységes közszellemet",

72 hogy "minden egyes magyar embernek egyformán célja ... az ország földrajzi, gazdasági és szellemi integritásának a visszaállítása"

73 legyen. Ennek a jegyében szerették volna, ha az irodalom egységes nemzeti eszméből táplálkozik, hisz az embert egyéni érdekein túl azok érdeklik a legjobban "melyek faji érdekeihez fűződnek, faji sajátosságainkból folynak, amelyek fajuk közös tulajdonságait alkotják", s csak így érhető el, hogy "a művészet mindenkitől egyformán érthető nyelven"

4 beszéljen. Az irodalomból tehát száműzni kell az egységet megosztó társadalmi, politikai, egyéni érdekeket, problémákat, az önelvűség, öncélúság gondolatát. Az irodalmi irányok küzdelme nem más, mint politikai harc irodalomban való megjelenése, mely veszélyezteti a nemzeti elv primátusát.

75 Vértesi Arnold szerint Csokonai mecénás keresése nem elítélendő, de ma"midőn a költőtől a nemzet várja a dalt és a nemzet nyújtja a jutalmat és borostyánt, méltán el lehet ítélni."

76 Nem nehéz persze e mögött az elvek mögött észrevenni a szembenézéstől, az elemzéstől való félelmet. Az alkalmazkodás kényelme megszabadít minden gyötrődéstől, kételkedéstől. A szabadság ilyen értelemben nem más, mint egyrészt a társadalmi megítélhetőségük kétségbe vonása, hisz őket csak az eszményi célok tükrében lehet megítélni, másrészt a teleologikus szükségszerűség nevében az egyértelmű, alternatív lehetőségeket nem tartalmazó helyzet igenlése, a dilemmától, többértelműségtől való félelem. Csobán Endre e megfontolások alapján tartja vonzóbbnak a fasizmust a demokráciánál, mert a nemzeti művészetet egyértelmű, minden megítélés fölötti, tehát evidensen szükségesség funkcióval látja el.

77 Az autonómia, a nyitottság hiánya s a korábban már említett megelégedettség következtében nem tudták kivédeni a provincializmus veszélyeit, amit a nemzetkarakterológia nevében még értéknek is gondoltak. Még a szellemtörténeti összehasonlító módszertől megérintett Csobán Endre is szükségtelennek ítéli a külföldi példákat,

78 noha felolvasó üléseiken rendszeresen megemlékeznek a világirodalom jelentős alakjairól. Ady magyarsága érdekében azzal érvel, hogy a költő "nyugat-rajongása" csak külsőség.

7 Zoltai I^ajosról írja Sőregi, hogy munkásságával kapcsolatban nem hivatkozhat külföldi tanulmányokra, külföldi szellemi irányokra, mert "ez az ízig-vérig magyar lélek úgy belevágódott és oly mélyen a Tiszántúl őstalajába, mint a magyar égből lefutó meteorvas... Innen nem vágyott ő sohasem külföldre, nem igyekezett egyetlen idegen nyelvet sem elsajátítani, és talán halóporában is tiltakozna az ellen, ha valaki idegen eszmeáramlatokkal hozakodna elő az ő munkáséletének mérlegelésénél."

8

'

1 72. Csobán Endre: Egységes irodalmi közszellem. Irodalmi feljegyzések. 73. A Csokonai Kör Miskolczon. 1931. X. 24. DIM. 74. Mitrovics Gyula: i. m. 30. 75. Csobán Endre: A fasiszta... Szávay Gyula: beszámolója. A Csokonai Kör 1908. évi jelentése. 3. 76. Géresi Kélmán: Csokonai... 1 7. 77. Csobán Endre: A fasiszta... 78. Csobán Endre: Kettészakadt irodalom. Irodalmi feljegyzések. 79. Csobán Endre: Tiszántúl, Dunántúl. Irodalmi feljegyzések. 80. Sőregi János: i.m. 48. 376