A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte

vitájában is mindig gazdasági, szervezeti függetlenségről beszéltek. Szellemi pozíciójuk tisztázása azért lett volna fontos, mert a Kisfaludy Társaságban olyan vezérlő pontot választottak, mellyel kizárták magukat az érvényes, életteli szellemi életből, mely a századeleji, két világháború közti Magyarországon a hivatalos fórumokon kívül zajlott. Betagozódtak a hivatalos társadalomba s ezzel mintegy "hatalmi szóvar nyerték el társadalmi szükségességük igazolását. Közösségnélküliségük s ugyanakkor alkalmazkodó betagozódásuk révén kizáródtak a lét azon szférájából (közösségi evidenciák, szellemi világ), ahol szükségességük evidencia lett volna, s így állandó önigazolásra kényszerültek Pedig a társadalmi hatás oh/an fokára vágytak, mint ami Mussonlininek sikerült.

56 Ez egyben társadalmi szerepfelfogásukról is árulkodik. E szerep értelmezéséhez is közelebb jutunk, ha megvizsgáljuk decentralizáció-értelmezésüket. Ez a szociáldarwinizmussal átitatott nemzetkarakterológia jegyében történt, melynek középpontjában, mint köztudott, a nemzetnek mint minden emberi tevékenységnek célt adó, minden kételkedés alól felmentő, mindenre választ adó apriori elvnek a fogalma áll. Ehhez az eszményhez való távolság határozza meg egy nép jövőjét, lehetőségeit, az egyének, a különböző tevékenységek és régiók értékét. "Csak az a nép marad meg az irtózatos versenyben... mely tudja miért él"

7 - hangoztatja a fentiek jegyében Csobán. A Kisfaludy és a Petőfi Társaságot is azért tisztelik, mert "a tehetségen kívül a nemzeti eszméhez és az irodalmi hagyományokhoz"

58 is ragaszkodik. E karakterizáció alapján értéklődő, a konzervatív világképben meghatározó vidék-főváros ellentét fényében értelmezik a decentralizációt. Debrecen az a "tősgyökeres" hely, "ahol a legegészségesebb táplálékot lehet találni a magyar vér számára".

59 Az idegen hatás elleni küzdelemben ezért utalnak az alföldi magyarságra, "arra a józan, okos. munkás, becsületes és önérzetes alföldi népre, mely még változatlanul őrzi ősi sajátosságait". A Csokonai Kör folyóiratterve is azért merül föl, hogy "Csokonai tisztes népi hagyományait a fővárosi sajtó s a könnyebb fajta irodalmi termékek árasztotta felületességgel, idegenséggel, léhasággal és frivolsággal szembeszögezze".

61 A decentralizáció célja tehát nem az önállóság, a sajátos szellemi arculat elnyerése, hanem a vidék szerepének kiemelése a hivatalos nemzeti eszme szolgálatában, hisz a faji erők "alkotó erejének súlypontja nem a fővárosban, hanem a vidéken van".

62 A fentiek jegyében alakul ki szerepértelmezésük s az ettől elválaszthatatlan irodalomfelfogásuk. Más hivatásnál fontosabbnak tartják a literátorságot, hisz közvetlenül kapcsolódik az ideális nemzeti eszményhez. Az irodalom ugyanis értelmezésükben, Beöthy alapján, a nemzeti lélek tükre, a nemzeti eszmények őrzője, a nemzeti érzések ébresztője, a nemzeti jellem konzerválója, a magyarság öntudatának őrzője, a fajszeretet megtestesülése.

63 Az irodalmi nevelés tehát nemzeti misszió". Pap Károly nem véletlenül hangsúlyozta a Csokonai Körről, hogy tagjai valamennyien literátorok.

64 Ezzel egyszerre jelezte igényüket, hogy szerepük, magatartásuk megítélésében irodalmár voltukat, se nem polgári foglalkozásukat kell alapul venni. Egyszerre értelmezte szabadságfelfogásukat is, hogy minden és mindenki felett 56. Csobán Endre: A fasiszta... 57. Csobán Endre: Egységes irodalmi közszellem. Irodalmi feljegyzések. DIM. K. X. 87. 1.12.5. 58. Csobán Endre: Irodalompolitikái jelenségek. DIM K. X. 87. 1.10.1.28. 59. Csobán Endre: Könyvnapi megnyitó. 1943. VI. 3. DIM. K. X. 87. 1.10.1.21. Géresi Kálmán: Beszámolója. 44. jegyzet. 60. Csobán Enmdre: Dr. Kardos Albert, az író. In: Kardos Albert emlékkönyv. (Debrecen, 1927.) 61. Asztalos Dezső: i. m. 96. 62. Csobán Endre: A vidéki irodalmi társaságok. DIM. 63. Csobán Endre: A fasiszta... A vidéki irodalmi társaságok. Kardos Albert beszámolója. In: A Csokonai Kör 1913. évi jelentése (Debrecen, é. n.) Mitrovics Gyula: i. m. 61. Szávay Gyula: beszámolója. In: A Csokonai Kör 1905. évi jelentése. (Debrecen, 1906.) Asztalos Dezsó: i. m. 54-57. 64. Pap Károly: Adalékok...4. 374