A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte

fenségük legnagyobb biztosítékát a társadalmi-politikai tagoltság felett álló tisztán nemzeti eszmét képviselő irodalom eszményében látták Ez a kettős értékrend határozza meg magatartásukat. Igyekeznek alkalmazkodni a hivatalukból eredő eszmei, mentalitásbeli elvárásokhoz, s ugyanakkor folyton hangsúlyozzák függetlenségüket és szakértelmüket. Az alkalmazkodás elfogadott életstratégiává vált a számukra. Zoltai Lajosról írják: "az ő újságírói működésének kormánypárti színezete csak törékeny, hasadozott máz volt egyéniségén, az érvényesülés és előrehaladás akkoron egyetlen sima és könnyű eszköze...".

16 Ez aggályok nélküli, feltétlen érvényesülési törekvésnek számos változatát idézhetjük. Adyt így próbálják elfogadhatóvá fésülni az 1933. dec. 16-i Ady-matinén: „Ady Lajos, a költő öccse beszélt Ady Endréről az emberről, igen ügyesen mentve át őt, a nagy költőt a hivatalos magyarság számára".

17 - írja Oláh Gábor. Csobán Endréről a kör utolsó főtitkáráról azt tartja a kortárs s a kör történetét feldolgozó Asztalos Dezső, hogy az alkalmazkodás vágya mozgatta.

18 E stratégia teljesen alkalmatlan szerves világkép kialakítására, hisz az alkalmazkodás feltétele a biztos értékrend feladása. Ilyen alapállásból lehetetlen a világ egységes értelmezése. Ha e magatartás más vonatkozásait vesszük szemügyre jól látható, hogy az alkalmazkodás nem más mint a mozdulatlanság szinonimája. A mozgástól, dinamizmustól való félelmük jól tükröződik a dialógustól, s bármiféle interakciótól való tartózkodásukban. A kör nagyon udvariasan fogadja a nyugatosokat, akkori elnöke termékenyítő iszapnak nevezi őket s csak a távollétükben határolja el magukat tőlük Kardos Albert, s ekkor mondja ki Tüdős János a kör irodalmi osztályának titkára: " idegen hangúak, idegen nyelvűek."

19 Pap Károly szerint Tóth Ede színműveinek legdícséretre méltóbb vonása, hogy " a megállapodott nemzeti élet és békés társadalom felszíne mutatkozik meg bennük."

20 Minden esztétikai gyengesége ellenére is azért tartja kiváló műnek a Falu rossza-t, mert összhangban van a közönség ízlésével: "gyenge ott a műve, mely iránt a nagy közönség érzéke meglehetősen közönyös, előnyei ellenben oly részben mutatkoznak meg, melyre a közönség első sorban vágyakozik, s ami iránt van érzéke is, ítélő ereje is."

21 Nagyon beszédes az is, hogy Mitrovics a mozdulatlanságból, a könnyű alkalmazkodásból (!) eredezteti a szépet, s az alkalmazkodás nehézségéből a fájdalmat: "tetszik az, ami tudatunk meglévő elemei között könnyedén, de mégis kellő erővel és természetesen helyezkedik el".

23 A dinamika, a nyitottság hiánya a zárt renszerek sorsára ítésle a Csokonai Kört. "Mi a világgal meg vagyunk elégedve (jobban, mint a velünk), újjáteremteni nem akarjuk . . . hirdeti a kör nevében Szávay Gyula. Az alkalmazkodást kitűző életérv következménye, hogy a világ megváltoztatásának, megújításának igényével elvesztették az önmegújulás képességét is. Ezért hiányzik magatartásukból oly feltűnő módon a szembenézés, a kétely, s írásaikból a pszichológiai érvelés. Az önvizsgálat, az elemzés dinamizmusa helyett a függetlenségük, szabadságuk folytonos felemlegetésével hitték elnyerni az élet elevenségét. A Nemzeti Irodalmi Szövetség tervének felmerülésekor a decentralizációt

24 emlegették, az egri Gárdonyi Géza Társaság felhívásakor, hogy alakítsák meg a Magyar Irodalmi Társaságok Országos Szövetségét, gazdasági függetlenségüket féltették. A kör működését végigkíséri a politikától való függetlenség igénye. Adyt többek között épp költészete politikai vonulata miatt érezték a kör eszményeitől távol. Sza15. Sőregi János: Zoltai Lajos. (Debrecen, 1940.) 26. 16. Sőregi: i. m. 42. 17. Oláh Gábor-hagyaték. DIM. 18. Asztalos: i. m. 250. 19. Oláh Gábor-hagyaték. DIM. 20. Pap Károly: Tóth Ede élete és művei. (Kolozsvár, 1894.) 207. 21. Pap Károly: i.m. 161. 22. Mitrovics Gyula: Az esztétika alapvető elvei. (Debrecen, 1916.) 36. 23. Szávay Gyula főtitkári beszámolója. DIM. K. X.87.1.6.9.1-2. A Csokonai Kör 1911. évi beszámolója. (Debrecen, 1912.) 3. 24. Asztalos Dezső: i. m. 97. 25. Asztalos Dezső: i. m. 232-233. 369