A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte

badságuk legnagyobb biztosítékát ugyanis épp az aktuális körülményektől független, eszményeket állító irodalomban látták. Olyan területnek érezték, amelynek egyetlen autentikus képviselői ők. Ezért hangoztatják, hogy "a magas társadalmi pozíció még "senkit" nem tesz(i) képessé arra, hogy az irodalomban vagy a művészetben bíró legyen".

26 Az irodalom függetlenségének hangsúlyozása azonban nem elvi állásfoglalás önelvűsége mellett, hanem személyes függetlenségük látványos szavatolója, s a város függetlenségi hagyományának kötelező hangoztatása. Szabadságeszményük azonban tartalmatlan, hisz nem értékválasztást jelent, hanem az állásfoglalástól való "józan"

11 tartózkodást. Függetlenségüket ugyanis nemcsak a hivatalos oldallal, hanem Adyval szemben is szükségesnek tartották hangsúlyozni. Kardos Albert Ady halála után is fontosnak érzi kiemelni: "A Csokonai Kör, mint a nemzeti irodalmi hagyományok hű ápolója természetesen nem hódolt meg Ady merész, sőt forradalmi irányának, de nem is átkozta ki az irodalomból, mint eretneket és nem zárkózott el előle mereven, mint újító elől."

28 Úgy tűnik számomra e kompromisszumos bölcsesség inkább minden mozgástól való félelem, mintsem valódi autonómia. Annál is inkább így lehet ez, hisz egyébként teljesen kiszolgáltatták magukat a Kisfaludy Társaság képviselte nézeteknek. A fenti szabadságmegnyilvánulásokkal kapcsolatban szokták emlegetni a kör "méltányos liberalizmusát", mérsékelt liberalizmusát. Véleményem szerint kevés alappal. Bármennyire is leszűkítjük a liberalizmus értelmezését, alapelveire akkor sem ismerhetünk rá a Csokonai Kör szemléletében. A szerves és összhangos haladás hite inkább a mozdulatlanság, az alkalmazkodás elvének védelmezőjévé válik. A szabadság a "helyes középút"** elvében s a szabadság korlátainak adminisztratív úton való kijelölése igényében

30 veszti el értelmét. Az egyéniség pedig pusztán morális-közösségi, kötelesség elvű, nemzeti érdekű értelmezést kap. Megrettennek Ady "szélsőségesen individualista és korlátok nélkül liberális"

31 szellemétől, hisz az alkalmazkodás érvényességét vonja kétségbe az ember önmeghatározásra rendeltetettségét is kifejező költészetével. Még a "nagy egyéniség kultuszából" kiinduló Oláh Gábor is fontosabbnak tartja a belátás és a család személyiséget fegyelmező, korlátozó szerepét, mint az egyéniség értékképző lehetőségét.

32 Ráadásul az önkorlátozás nem valami belső ethosz, hanem a törvénynek való engedelmeskedés eredménye. A harmónia feltétele nem a mások szabadságát természetes módon és eredendően belátó egyén, hanem a külső szabályokhoz való alkalmazkodás. Másrészt a liberalizmus emlegetése feltételezne valamily mértékű tudatosságot is, vagy legalábbis következetességet. Ennek azonban nyomát sem találjuk a kör szemléletében és magatartásában. Természetes volt, vagy legalábbis nem okozott konfliktust számukra, hogy összefér egymással a nyugatosok meghívása, a cigányzene szeretetével, Dóczi nótái iránti lelkesedéssel; Ady-felolvasó est tartása egy Ady ellenes verseskötet

33 támogatásával, az egyéniség szerepének emlegetése a kollektívban való feloldódás vágyával, a természeti, materiális determináció a hagyományos gondviselés hitével, s természetes volt számukra az is, hogy Pap Károly Csobán Endrével való hatalmi viszálykodásukkor a kör függetlenségének hangoztatása mellett a polgármesterhez fordul, mintegy feljelenti Csobánt, mert "el akarja forradalmasítani a Csokonai Kört. Kéri Kölcseyt vessen romboló akaratának gátat, ő (Pap Károly) lemondott. Kölcsey magához rendeli Csobánt, alantasát és óva inti, semmi bolondot ne merjen csinálni."

34 Következetlennek tűnő magatartásuk egyértelműen mutatja a biztos értékrend és a tudatosság hiá26. Csobán Endre: A társadalom irodalompolitikája (1941.) - Irodalmi feljegyzések. DIM. K. X. 87. 1. 12. 5. 27. Asztalos Dezső: i. m. 170-176. 28. Kardos Albert: Ady Endre és a Csokonai Kör. Debreczeni Független Újság, 1919. január 29. 4. 29. Szávay Gyula: i. m. 8. 30. Csobán Endre: i. m. 31. Csobán Endre: Irodalmi feljegyzések. DIM. K. X. 87. 1.12.5. 32. Oláh Gábor-hagyaték. DIM. 33. Szombati Szabó István: Pirkadatkor. (Debrecen, 1908.) 34. Oláh Gábor-hagyaték. DIM. 370