A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte

a nyugatosok egy része is (Ignotus, Babits, Osváth, Móricz, Juhász Gyula). Tóth Árpádot volt tanára, Kardos Albert igyekezett közelhozni a társasághoz, de a költő idegenkedett konzervatívizmusuktól.

11 A nyugatosokkal igazán soha nem békültek meg, ha nagyságukat kénytelenek voltak is elismerni. Legkedveltebb költőjük Szabolcska Mihály és Szávay Gyula, legkedvesebb írójuk Herczeg Ferenc. A körhöz közvetlenül kapcsolódó írók, költők: Oláh Gábor, Szabolcska Mihály, Szávay Gyula, Zivuska Andor, Szombati Szabó István, Móricz Pál, Madai Gyula, Gyökössy Endre, Baja Mihály, Liszt Nándor, Nadányi Zoltán. A kör tagjai között ott találjuk Ady Lajost. Gulyás Pál, bár egy ideig a kör helyettes titkára is volt, nem játszott meghatározó szerepet. A kör rendszeresen képviseltette magát az ország hivatalos irodalmi rendezvényein. Dísztáviratban üdvözölte a jubilálókat, s gyásztáviratot küldött egy-egy jelesebb személy elhunyta alkalmából. Egyik bírálójuk meg is rótta őket, hogy táviratok küldözgetésében merül ki tevékenységük.

12 Pályázatokkal igyekeztek önállóságukat hangsúlyozni. Ezek szemlélete a Kisfaludy Társaság pályázataihoz hasonló. A Csokonai Kör tevékenységének fontos, a legmaradandóbb része a város irodalmi, történelmi emlékhelyeinek megjelölése, s az irodalmi vonatkozású tárgyak gyűjtése. A kör tagja volt a város nagyszorgalmú helytörténésze Zoltai Lajos, akinek adatgyűjtései ma is alapvető fontosságúak. Ecsedi István is tevékeny tagja volt a társaságnak. A Déri Múzeum több gyűjteménye és könyvtára állománya jelentős részét a Körnek köszönheti. Az önállóság és a szellemi orientáló szerep jegyében több könyv megjelentését is támogatták, és önállóan is vállalkoztak kiadásra. Támogatták Szombati Szabó István verseskötetének, Oláh Gábor műveinek kiadását stb. A Csokonai-könyvtár sorozatban jelentek meg Oláh Gábor költeményei, Zsigmond Ferenc Herczeg Ferenc c. tanulmánya, Szabó Mária Sorsok és Akarások c. novelláskötete, a Bokréta negyedik kötete Pintér Jenő előszavával stb. Támogatták Szabó Magda, Kiss Tamás, Tóth Endre indulását. Új Debrecen címmel válogatást jelentettek meg fiatal írók munkáiból. A háborúk és a forradalmak idején a kör mérsékelte tevékenységét. 1944 októberétől lényegében nem működött, majd 1946 januárjában a belügyminisztérium feloszlatta. A kör a Déri Múzeumnak adományozta ingóságait, mely addig is őrizte és kezelte a tárgyak többségét. 3. (A kör tagjainak társadalmi helyzete, életelve. Hivatalnok vagy értelmiség, az identitás problémája. A szabadságigény jelei. Liberalizmusuk. A kör és közönsége. Eszmény és gyakorlat.) A kör tagjai társadalmi helyzetüket, magatartáseszményüket tekintve egyszerre hivatalnokok és egyszerre szeretnék magliknak tudni az alkotó értelmiség értékrendjét is, melyből az irodalommal való foglalkozással szeretnének elsősorban részesedni. Foglalkozásuk révén közalkalmazottak.

13 Függőségük részben kiszolgáltatottságukban, részben a város hatalmi elitjével való összefonódásukban mutatkozik meg leginkább. Ady I^ajos nem mert kiállni Vásáry polgármester mellett, mert félt a kényszernyugdíjazástól.

14 Csűrös Ferenc közművelődési tanácsnok, Zoltai Lajost Simonffy Imre polgármester és gróf Dégenfeld József főispán pártfogolja, s már a "90-es évi polgármesteri jelentések szerkesztését és összeállítását teljesen reábízzák". Függet11. Bakó Endre: Tóth Árpád és a Csokonai Kör = Alföld/1986.4. 12. Petur: A Csokonai-Kör. Szabadság, 1902. szeptember 7. 1 3. Csobán Endre hírlapíró, levéltáros; Kardos Albert neveló, tanár; Széli Farkas királyi ítélőtáblai tanácselnök; Szávay Gyula újságíró, a debreceni ipari kamara közhivatalnoka, majd titkára; Oláh Gábor tanár, könyvtáros; Géresi Kálmán tanár, tankerületi főigazgató; Pap Károly tanár, Komlóssy Artúr minisztériumi segédfogalmazó, főjegyző, a debreceni első takarékpénztár igazgatója, jogtanácsosa, városi főjegyző és polgármesterhelyettes; Vértesi Arnold jogász, a Debreczeni Fllenőr szerkesztője, kiadótulajdonosa; Csűrös Ferenc tanár, városi közművelődési tanácsnok; Mitrovics Gyula egyetemi tanár, rektor; Zivuska Andor a debreceni MÁV titkára, jogász; Ady Lajos tanár; tankerületi főigazgató; Zoltai Lajos múzeumi igazgató-őr stb. 14. Tóth Gábor: Debrecen a második világháború előtti évtizedben 1931-1944. (Debrecen, 1986.) 251. 368