A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Halmy Márta: Szentgyörgyi József orvos levelei Kazinczy Ferenchez

próbák után mehettek rá, hogy szerentsésen el terjesztessék. Rövid időn ismét várok onnan felyülről és ha ez egyszer itt is foganatos leszsz, ajánlom a Nagyságod meg nyugtatására ennek az Urfiba lejendő be oltását, mivel ez által a veszedelmes és rettendő himlőtől könnyű szerrel és örökre meg szabadittathatik a nélkül, hogy, vagy élete vagy látása vagy szépsége szerentséltetődne."

33 Beretzki urnák Vásárhelyre írja 1802 ápr. 9-én. "Az apró szenteket szívesen beoltom az enyémek és sok mások szerentsésen által mentek rajta, épen ma délután is oltok, mondhatom tsak játszva menekszik meg a gyermek ezenn az utón a kinos tsuf és néha halált okozó nyavajától."

34 1804 febr. 7-én írja T.Consil és Vicze Ispány Szatmári József úrnak: "Szívbéli belső fájdalommal érzem azon szerentsétlenségemet, hogy most másodszor vagyok azon esetben, hogy T. Ur parantsolatját a lehetetlenség miatt nem teljesíthetem. Öt izben hoztam már itt folyamatban a tehén himlőnek oltását. De mikor legtovább ment is tizenhét hétnél fellyebb nem vihettem és az alatt is többnyire külföldieket (vidékieket) oltottam -Szereztem hatodszor is, de ez többszöri próbák után folyamatos nem lett. Most ismét munkás vagyok benne, hogy újonnan friss és erőbe lévő himlő matériát szerezzek, mihelyt kaphatok és a véle való oltás meg indul nem mulasztom el felőle a Tekintetes Urat bizonyos követ által azonnal tudósítani." Anyjának írta (dátum nélkül) "Minek utána a tehén himlő materiáját kétszer Pestről (Szombathytól) egyszer Váradról (talán Emerich dr-tól) szárazon, haszon nélkül hozattam volna, megértvén, hogy T. Borbély urat, T.D. Szombati Sámuel urat Pestről lehozatták Roffra, oly véggel, hogy a tehénhimlőt gyermekeikbe beoltsák haladék nélkül ki tsináltam, T. Fő Bíró és T. Polgár Mester Uraméknál, hogy a Város Chirurgusa négy egészséges árva gyermekkel a város alkalmatosságán oda elmenjen. De az elvitt gyermekek közül tsak egy kapta meg a tehénhimlőt az is a megérés napjára virradóra eldörgölte és tsak annyi maradt benne, hogy egyedül tsak az én kedves Lizikámat olthattam be. Ó benne állott az egész debreceni tehénhimlőoltás reménysége. Az ő himlője, a leg jobb renddel ment, igen gyönyörűséges a vele járó változásokat oly könnyen szenvedte hogy le se feküdt vele, azonban a foganatos oltásnak legjobb jelenségei mind meg voltak, s vágynak körülötte és tegnap jutván érésre ő bele beleoltottam Zsuzsikába, Lajoskába és még három gyermekekbe Mához egy hétre fogok ezekből oltani, mely végre mind idevaló mind külföldiek, már egynéhányan jelentették magokat. Igen sok aggodalmamba és gondomba került, hogy már 13 héttől fogva naponként járván himlős gyermekekhez ezt az itt uralkodó roszsz nemű himlőt haza ne hozzam és most kezd mind atyai szivem meg nyugodni, mind embertársaim javára tzélozó kívánságom mások meg vigasztalására nézve bé teljesedni."

36 A gyógyításon kivül volt orvosi munkálkodásának még egy különös területe a kuruzslás elleni küzdelem. Kis Jánosnak írta: "Collegatusom igen számos, mert charlatánok, borbélyok, bábák, hóhér, hóhérnék, vénaszszonyok, büvös-bájosok, kenök-fenők, pokolvar gyógyítók, rontás ellen tudók, füvesaszszonyok és nézők számát egybe tudván tehetem legalább háromszázra."

37 Ez a küzdelem nem lehetett könnyű. 1802-ben kezdődOtt levelezésük Kazinczy Ferenccel. Hírből már ismerték egymást. Debrecenben volt egy közös ismerősük egy házaspár, akik leveleztek Kazinczyval és ők Szentgyörgyi betegei voltak Spáh Gábor és felesége. Kazinczy Ferenc Spáh Gábornénak írta: "Valóban kedves Barátném, az az egy néhány nap a'melyet a Váradi ferdőben töltöttünk boldog nap 33. Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. 9. sz. 216. p. 34. Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. 9. sz. 216. p. 35. Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1938.2. sz. 46. p. 36. Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1938. 3. sz. 71. p. 37. Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. 9. sz. 215. p. 337