A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művészettörténet - Bényei Miklós: Reformkori viták a képzőművészet pártolásáról. Országgyűlési kísérletek Ferenczy István támogatására

Bényei Miklós Reformkori viták a képzőművészet pártolásáról Országgyűlési kísérletek Ferenczy István támogatására Az első igazi reform-országgyűlés vége felé, 1836-ban a magyar rendek elhatározták, hogy évi 2000 pengő forint segélyt folyósítanak Horvát Istvánnak, a Nemzeti Múzeum, közelebbről a Széchényi Országos Könyvtár őrének "a tudományok, de kivált a nemzeti nyelv, história és diplomatica körében szerzett jeles érdemei" elismeréséül.

1 A követek és főrendek többsége a nemesi nemzet krónikását, a hajdani dicsőség megelevenítőjét, népszerűsítőjét kívánta ily módon jutalmazni; az előrelátó, a polgári és nemzeti művelődés egységének kialakításán fáradozó liberális reformerek pedig a tudományos kutatást, munkát pénzügyileg is támogató tudománypolitika első lépésének szánták.

2 Amilyen nagy lelkesedéssel és szinte egyhangúlag szavazták meg Horvát Istvánnak az évdíjat, épp oly közömbösséggel siklottak át a rendek a Ferenczy István szobrászművész pártfogását ajánló javaslat fölött. Ez utóbbi szintén a Nemzeti Múzeum tárgyával kapcsolatban vetődött fel. Az 1839-40-es országgyűlés utolsó napjaiban, az alsótábla 1840. május 1-jei kerületi ülésén Dubraviczky Simon, Pest megye követe indítványozta: "A' museum rendesen elkészülve lévén, - jónak látnám osztályokra is fel osztani, 's a' szobrászati osztályban Felügyelőnek v[agy] Igazgatónak Ferenczy István urat kineveztetni."" A Pest megyei javaslat megértéséhez kissé vissza kell nyúlnunk időben. A szobrásziskola ötlete Ferenczy István 1824-ben tért haza Rómából, nagy tervekkel. Programszerűen akarta összekapcsolni a szobrászatot a nemzeti művelődéssel. Propagandát fejtett ki a magyar művészet érdekében; arra törekedett, hogy a magyar szobroknak az anyaga is hazai legyen (fel is fedezte a ruszkabányai márványt). Ekkoriban a görögös újklasszikus formanyelv - ahogyan ő dolgozott - is találkozott a neoklasszicista ízlésvilágban élő magyar birtokos nemesség igénye1. Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások. 5. köt. (Bp. 1961.) 443. old. - az alsótábla 1836. jan. 29-ei kerületi ülése. Az összegről: 1832ik esztendőben, karácson havának lóik napjára rendeltetett Magyar Országgyűlésének írásai. 7/1. köt. (Pozsony, 1836.) 558. old. - az alsótábla 1836. ápr. 27-ei. negyedik üzenete a főrendekhez. 2. Az országgyűlési felszólalásokat ismerteti, a gesztus tudománypolitikai jelentőségét elemzi Bényei Miklós: Tudománypártolás százötven évvel ezelőtt. = Magyar Tudomány, 1987. 1. sz. 77-83. old. 3. Ország Gyűlési, Poson s Bihar Megyei Gyűlési magány Jegyzetek 1840 évben. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Quart. Hung. 2605. 196/1-2. f. (A továbbiakban: Magány Jegyzetek, 1840.) 265