A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művészettörténet - Bényei Miklós: Reformkori viták a képzőművészet pártolásáról. Országgyűlési kísérletek Ferenczy István támogatására

ivei, így számos megbízást kapott.

4 A nemzeti művészet megteremtéséhez szükségesnek tartotta a magyar művészeti iskolát is. Felismerte, hogy ehhez országos vagy királyi (kincstári) segítség kellene. Először az országgyűlésnél próbálkozott. 1826. március 13-án Pozsonyba ment, hogy a diétának bemutassa magát. Tervezetét benyújtotta József nádornak, mint az országgyűlés elnökének, aki elrendelte kinyomtatását és megígérte, hogy felolvastatja mindkét táblán. Ez azonban a felhalmozódott egyéb tárgyak miatt egyelőre késett. Ferenczy beszélt néhány főrenddel és követtel is, akik közül - 1826. április 4-én kelt levele szerint - többen (Rudnay Sándor hercegprímás, Brunszvik József gróf, Széchenyi István gróf, Wesselényi Miklós báró, Felsőbüki Nagy Pál stb.) azzal biztatták, hogy pártolni fogják javaslatát. Vay Abraháméktól nyilván a protestáns táborra célzott - pedig azt remélte, hogy nem mondanak ellent, ezzel segítik az ügyet.

5 A tervezet - amely nem maradt fenn, azaz valószínűleg a kinyomatása sem történt meg - lényege Ferenczy iménti leveléből ismert: mecénási pártfogást kért a diétától, vagyis támogatást saját maga számára, hogy megszervezhessen egy egyszerű szobrásziskolát.

6 A folyamodvány a nádor ígérete ellenére később sem került a rendek elé. 1826 októberében Ferenczy István újra Pozsonyban járt, de ekkor már látta, semmi reménye nincs. Ezért Bécsbe utazott, hogy a királytól kérjen pártfogást, segítséget. 1826. november 30-án az uralkodó fogadta: itt, majd írásba foglalva is előadta kérelmét, de választ nem kapott. Azaz 1827 szeptemberében igen: felszólították, hogy világosabb fogalmazásban terjessze elő óhaját. Életrajzírója, Meiler Simon szerint valószínű, hogy a fellengzős stílusú, homályos beadványból nem lehetett tisztán megérteni, mi a szándéka.

7 Nincs nyoma, hogy Ferenczy István megismételte volna a felségfolyamodványt. 1830 elején egy Teleki József gróffal folytatott beszélgetésben még visszatért az iskola tervére

8

, de aztán lemondott róla. Meiler Simon úgy vélte, Ferenczy felkészültsége nem is volt elég arra, hogy jó szobrászokat neveljen, tanodát vezessen, de a tehetségeket felismerhette, maga köré gyűjthette volna**, ezzel is előbbre vive a magyar képzőművészet ügyét.

10 Noha a művészeti iskola ötlete kudarcot vallott, Ferenczy István ideája - a magyar nemzeti szobrászat - a reformkor elején az ellenzéki és a reformer körök egyetértésével találkozott. Ferenczy néhány éven keresztül kedvelt, sokat foglalkoztatott művész volt, barátai a fővárosi nemesi értelmiség - Fáy András, Vörösmarty Mihály, Bajza József, Bugát Fái stb. soraiból kerültek ki. Az 1830-as évek első felében ő volt "a" nemzet művésze. 1832-ben megválasztották a Magyar Tudós Társaság levelező tagjának; ugyanebben az esztendőben a Kisfaludy Károly halála után összeállt baráti társaság őt bízta meg az emlékszobor megformálásával (ami csak 1845-ben készült el). Rá gondoltak a Kazinczy Ferenc-emlékmű tervénél is; arra 1834-ben a pozsonyi országgyűlésen és 1835 elején a pesti Nemzeti Kaszinó4. Lyka Károly: A szobrászat. = Magyar művelődéstörténet. 5. köt. Az új Magyarország. (Rp. 1942.) 541-547. old. 5. Meiler Simon: Ferenczy István élete és művei. Bp. 1906. 205-206. old. A levelet ld. Ferenczy István levelei. (Rimaszombat, 1912.) 220-221. old. 6. Ferenczy I. im. 221 -222. old. Ismerteti Meiler S. im. 206-207. old. 7. Meiler S. im. 209. p. - Ferenczy István 1826. dec. 2-ai és 1827. szept. 23-ai, öccsének. F. Józsefnek küldött levelében számolt be próbálkozásáról és a válaszról: Id. Ferenczy I. im. 226., 227. old. 8. Meiler S. im. 210. old. 9. Uo. 211. old. 10. A képzőművészeti iskolák (akadémiák) reformkori terveit, kísérleteit újabban összefoglaló Szabó László nem említi Ferenczy István ötletét: A művészeti oktatás kérdése Magyarországon 1790-1846 között. = Ars Hungarica, 1989. 2. sz. 133-145. old. 266