A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Néprajz - Varga Gyula: A hajdúbagosi és a konyári dinnye

ban gazdag, laza kötésű földek találhatók. Ma már tudjuk, hogy itt egy zöldségtermesztő kultúrövezet alakult ki, melynek nevezetes pontjai a derecskéi hagyma és zöldség, a monostorpályi zeller, a nagylétai, vértesi torma, s nem utolsósorban a konyári-, hajdubagosi és a Debrecen környéki dinnye.

11 Ez a vidék jelenti egyben az érmelléki szőlőkultúra nyugati nyúlványát.'~ Ennek az övezetnek igen jellegzetes képződményei voltak a debreceni kertségek is, melyekben sokféle kerti vetemény és gyümölcs mellett kitűnő minőségű dinnye is termett.

13 Több faluból említik még a sáfrányt, a dohányt, a petrezselymet, paprikát, káposztát, babot, melyeket az itt élők saját hasznukon tul eladásra is termeltek.

14 Ami a dinnyét illeti, a XIX. század közepén már a csányi dinnye volt a legismertebb, hiszen 1856-ban már könyvet is írtak róla.

15 Elég híres volt már a Fehér megyei és a fogarasi dinnye is.

16 Vidékünkön is sok faluban termelték, s ez más kerti veteményekkel együtt életkörülményeiket szembetűnően javította.

17 Az 1860-as évekre már országszerte kialakult a dinynye termesztésének máig gyakorolt technológiája.

18 Ilajdúbagos és Konyár dinnyetermcsztésének eredetét nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy mindkét falu határa rendkívül változatos képet mutat. A berettyőból kiszakadó Kék Kalló, s a Nyírségből eredő kisebb erek, vízfolyások a határok nagy részét bőségcsen öntözték, itt-ott lefolyás nélküli sós tavakat is hoztak létre. Bár e tavak környékén sok helyen találunk terméketlen, szíksós részeket is, más helyeken nádas, mocsaras rétek képződtek, a kiemelkedő "porontyokon" a dinnyctcrmesztcsnck kedvező barna homok, dús televény földek találhatók. A faluk érdekeit szolgáló határrend kialakulását segítette, hogy itt földesúri érdekek sohasem csorbították a közösségek hagyományait. A XVII. századi "hajdú" szabadságot a XVIII. században mindkét faluban az Esterházy uradalom keretcin belül olyan "taksás" állapot váltotta fel, amelyben a födesurak nem szóltak bele a faluk belső ügyintézésébe, így határhasználati rendjük kialakításába sem.

1

" így lehetővé vált, hogy mindenekelőtt a faluk mellett kialakított kertekben, majd a külső határrészeken is évenként oszthattak dinnye parcellákat/" Ugy tűnik, a dinnye- és a kender parcellák egymás közelében lehettek, mert ezeket rendszerint együtt osztották/

1 11. VARGA, 1973.259-280; VARGA. 1987, 169-183. 12. VARGA, 1974.431-534; KURUCZ, 1964 13. SZŰCS, 1871. III. 988; BALOGH. 1937 14. OSVÁ'IH, 1875.55-56. 168,221,293,342, 387,472,484.571, 572, 6 1 5. 6 19; BÁRSONY, 1985. 33 skk. 15. HEVESI, 1856 16. GYŐRI, 1848; FARKAS. 1 864: FOGARASI, 1865 17. BÁSZFF, 1924.3 18. Pontosabb gyakorlati kézikönyvek: CSANÁDY. 1867: GIRÓKUTI, 1867; U. Ő, 1866 19. HŐGYF, 1975; MOLNÁR., (kézirat) DMNA. 1450-75; SZFNDRFY. 1968. 20. Sajnos, Bagos helyi iratai csaknem teljes egészében elpusztultak. Konyárról megmaradt két igen fontos protocollum, melyekből egyértelműen igazolható, Konyár is "kertes település" volt. A kertekben, melyek a lakóházon kívül helyezkedtek el, nemcsak zöldségféléket, szőlőt termeltek, hanem ott istállók is voltak, s minden bizonnyal ott nyomtatták a gabonát is. Néhány konkrét adat: HBMLT. V. 640/a 2. Inq. prot. 1764. máj. 28: Nagy Péter és Kis Petemé a szűrűs kerteken az istállókban "suttogtanak, csókolódtanak, paráználkodtanak", holott előbb már a bíró eltiltotta őket egymástól; U. ott 1765 márc. 13: Tőgyi Mihályné más kertjéből lopta a tőzeget. (Tehát az istállókban tüzelő is lehetett!); U. ott 1766 jún. 10: Kóródi Istvánné kertjében Molnár Kata libái a salátát megették; U. ott 1808. máj. 9: Birtokper a "konyári szálláskert"-ben levő szőlő ügyében; V.640/a 1. Konyár közs. prot. 1830: Erdőháti András "szérűskertjét eladta 80 v. forintért; U. ott: Szentjóbi Péter eladta "szérűskertjét az abban épült házzal", stb. A szérűskertek valószínűleg a XIX. század végén települtek be. 21. V.640/a 1. Konyár közs. prot. 1765. jún. 5: Nagy Mihályné vallja, hogy Cséli Mihály neki adta a Sáptónál való földjét "három márjásért, a Kígyósteleken való földjét is. melyben egy véka kendermag mégyen, egy kis harmadévi Dinnyefölddel együtt". 176