A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Részletek a debreceni „Vasudvar” történetéből

ugyanennyi ideig elnöke az Ipar és Kereskedelmi Banknak, két évtizeden át vezetőelnöke a Tiszántúli Kereskedelmi és Iparkamarának, alapítótagja és közel két évtizedig elnöke a Debreceni Zenedének, alelnöke a Debreceni Kereskedő Társulatnak, felügyelőbizottsági tagja a Debrecen-Hajdúnánási Vasút Rt-nek, választmányi tagja a Debreceni Első Takarékpénztárnak, stb.

23 1905-ben bekövetkezett halála után a házat özvegye, az üzletet fia Sesztina Jenő örökölte. Az özvegy 1920-ban halt el, utána idősebbik leánya Sesztina Piroska Rickl Antalné lett a ház tulajdonosa, de csak 1922-ig, amikor is gyermekei követték őt e minőségben egészen 1934-ig. Ekkor testvéri osztályos egyezség eredményeképpen a Sesztina Piroska fia Rickl Antal Lajos lett az egyedüli háztulajdonos.

24 Őt 1936-ban nagybátyja a gyermektelen Sesztina-Nagybákay Jenő örökbefogadván Nagybákay Antal néven birtokolta a házat annak 1952-ben történt államosításáig. Mind Sesztina-Nagybákay Jenő, mind Nagybákay (Rickl) Antal, miként Sesztina Lajos is, tanult, képzett vaskereskedő volt. Sesztina-Nagybákay Jenő Wienerneustadtban a Carl Siegl vaskereskedésben volt egy évig tanuló, majd további egy évet a Carl Greinitz Neffen grazi vasnagykereskedésben dolgozott mint segéd. Ezek után a budapesti egyetemen egy esztendeig pénzügytant, nemzetgazdaságtant, váltó- és kereskedelmi jogot, pénzügyi jogot, forgalom- és kereskedelmi statisztikát hallgatott. Ő alapította a Debreceni Vas- és Rézbútorgyárat (a mai Orvosi Műszergyár elődjét). A Debreceni Kereskedő Társulat elnöke, a Tiszántúli Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés elnöke stb. Felesége Csanak Margit volt, Csanak Józsefnek a híres debreceni fűszer- és csemegekereskedőnek a leánya.

25 Nagybákay (Rickl) Antal a debreceni Ref. Kollégiumban tett érettségi után egy évig Pozsonyban volt vaskereskedő tanuló a T.E.Mader vaskereskedésben, további egy esztendeig segéd Brnoban az Eduard Till vaskereskedésben. Majd elvégezte az egyéves kereskedelmi akadémiát Lipcsében. Közben megtanult németül és csehül is. 1907-ben lépett be a Sesztina Lajos céghez egy évig mint fizetés nélküli gyakornok, majd mint segéd és tisztviselő, 1919-től pedig üzlettárs. Ettől kezdve eljegyezte magát az üzleti élettel, de e mellett hosszú ideig elnöke volt a Hajdú megyei Ifjúsági Vöröskereszt Egyletnek, alelnöke a Debreceni Kereskedő Társulatnak, társelnöke a Déri Múzeumbarátok Körének, stb. Irodalmi munkásságot is fejtett ki: Debrecen kereskedelmi múltjából számos tanulmányt és cikket írt.

26 A "Vasudvar" ház emeleti lakásának első lakói mint fentebb láttuk, Sesztina Lajos és családja voltak egészen 1920-ig az özv. Sesztina Lajosné haláláig. Utána fiatalabbik leányuk Sesztina Ilona özv. Münnich Aurélné lakta 1945-ig. 1945 áprilisától pedig a háztulajdonos Nagybákay (Rickl) Antal és családja élt ott 1949 végéig. Azóta az üzleti emeleti bérleményeket is felhasználva több lakás lett kialakítva és tanácsi bérlakásként kiadva. A ház első emeletén egy szoba kezdettől fogva a földszinti Sesztina vasüzlet néhány fiatal nőtlen segédje részére szolgált mindig ideiglenes ingyenes szálláshelyül. Ez volt az ún. "segédszoba". Az 1864-1949 közt eltelt 85 év alatt számtalan fiatal alkalmazott talált itt ideiglenes lakást a mai munkásszállásnak megfelelően. A földszintet 1922-ig egy kis látszerészüzletet leszámítva, a Sesztina vaskereskedés üzlethelyisége, irodája és raktárai foglalták el. Az üzlet az 1930-as évektől kis megszakítással 1949 végéig az emeleti eredetileg lakás céljait szolgáló helyiségekből is elfoglalt kettőt, eleinte irodának, majd irattár és árúárazó helyiség számára. 1945^47 között az egyik 23. Debreczen c. napilap 1905.

1. 11. sz. 4.1. 24. "Vagyonközösség megszüntetése iránti szerződés" 1934. febr. 20-ról, és az azt helybenhagyó a Debreceni m. kir. Járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 1934. márc. 8.-i végzése. Mindkét eredeti okmány cikkíró birtokában. 25. Sesztina Jenő rövid életrajza legutóbb a Hajdú-Bihar megyei Napló 1982. nov. 27.-i számában. "Akiről utcát neveztek el Debrecenben" rovatban. Dr. Bornyi József: Sesztina Jenő. (A cikkíró megjegyzése: az utcát eredetileg nem Sesztina Jenőről, hanem édesapjáról Sesztina Lajosról nevezték el.) 26. Debreceni Képes Kalendárium 1944. (Szerk.:Z>. Sőregi János) cikke, továbbá Nagybákay Antal: Százéves jubileum. In memóriám Nagybákay Antal, Múzeumi Kurir V. k. 9. sz. 1985. 171