A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Történelem - Kahler Frigyes. Tizenkét újkori pénzlelet Debrecenből

Egy névtelen krónikás úgy értesült, hogy a város évi rendes adója a töröknek, a császárnak és az erdélyi fejedelemnek a XVII. századvégén 60.000 tallér. A Rákióczi szabadságharc kiadásai sem csekélyek.

22 A számadások szerint 1707—1710-ig kifizetésre került 139.911 Ft 56 dénár készpénz, 3023 Ft 28 den. felszerelés, nem beszélve az élelemről. Az összegben nem szerepel Löwenburg féle oltalomlevélért fizetett 1.000- arany. Mindez az inflációs viszonyok - amikor a jó pénz szint eltűnt a forgalomból

23 - és a hadi szerencse forgandósága közepette. A néhány példa érzékletesen mutatja, hogy Debrecen nemcsak az ország legnépesebb városa, de anyagi erejét tekintve is rendkívüli teljesítményekre volt képes. Túl a kedvező földrajzi fekvésen, (amely legalább annyi veszedelmet is hordozott) s más objektív tényezőn túl, az emberekben rejlő értékekkel magyarázható. Ezek közül itt a takarékosságon és szorgalmon túl a vállakózás és a vele járó kockázatvállalás játszik tontos szerepet. E pontban kapcsolódjunk vissza a tizenkét lelethez. Láttuk, hogy a viszonylag nagyobb összegeket tartalmazó leletek is igen csekélyek a Debrecenben forgó árúkhoz és azt ellentételező pénzösszegekhez képest. Mégis úgy véljük, hogy - nem számítva, most azokat a leleteket, amelyek értéke sem éri el az 1 vágómarha árát - ezek a leletek egy-egy kezdődő tőke csírái, amelyek az előtt kerültek elrejtésre, hogy sem tulajdonosuk újból befektethette volna megtakarítását. Azt a feltevésünket, hogy valóban kereskedelmi tevékenységből felhalmozódott pénzösszegek képezik a leletek anyagát, alátámasztja egy összevetés a Gedai István

14 által vizsgált XVI-XVII. századi magyarországi leletek főbb statisztikai adataival. A pénzeket kibocsátó államok szerint a veretek előfordulása leletenként és összesítve az alábbiak szerint alakul: Megnevezés magyar veret ausztriai veret magyar + ausztiai veret lengyel veret német birodalmi veret svéd veret erdélyi veret k francia veret norvég veret a vízszintes sorok összege Dobozi temető 0 0 0 12 6 0 0 0 0 18 Vendég utca 4 46 50 608 65 73 22 0 0 818 Egyház tér 2 0 2 17 0 0 0 0 0 19 Pallag 61 49 110 308 53 16 0 0 0 487 Nagyerdő 0 3 3 10 16 0 0 0 0 29 Péterfia utca 10 1 11 0 0 0 0 0 0 11 Sestakert 55 26 81 100 12 7 0 0 0 200 Bethlen utca 7 14 21 83 5 2 0 0 0 111 Piac utca 175 159 334 18 7 0 0 0 0 359 Patthyányi utca 105 55 160 39 40 2 2 2 ' 2 247 Róm.kaUemetó 40 40 80 41 3 9 0 1 0 134 Kádár dúló 8 88 % 0 15 0 0 0 0 111 Összesen: 467 481 948 1236 222 109 24 3 2 2544 %-ban 18,35 18,90 37,26 48,68 8,72 4,24 0,94 0,11 0,07 100,0 22. Balogh István A városi autonómia. A rendi állam várospolitikája. DT. 2.92.118-126. 23. DT. 2. 128-133. 24. Gedai István: Lengyel pénzek Magyarországon vö.4. alatt p.48. 158