A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)
Történelem - Kahler Frigyes. Tizenkét újkori pénzlelet Debrecenből
Ha figyelemmel vagyunk a debreceni kereskedelem irányáról mondottakra, a pénzleletek összetétele az északra észak-nyugatra (lengyel-német) orientált kereskedelmi kapcsolatoknak felelnek meg. Ezzel korántsem állítjuk, hogy a néhai felhalmozók meg is járták a távoli városokat, csupán azt, hogy éppen felhalmozni kezdett pénzük a város kereskedelméhez kötődik. Mit mondanak magukról az egyes leletek; hogy kapcsolódnak a hadak járásnak, oly nagyon kiszolgáltatott város történetéhez. Mielőtt sorba vennénk a leleteket, előrebocsátjuk, hogy Debrecen XVI-XVII. századi történetét Nagy László négy korszakra tagokra kapcsolja a magyar történelemhez. 25 Ez az általunk is teljes mértékben helyes felosztás az alábbi: I. Az ország részekre szakadása (1527-1593) II. A török elleni hosszú háború (1593-1606) III. Erdély "arany korának" időszaka (1606-1658) IV. A Habsburg és török ellenes harcok időszaka (1658-1699) A XVIII. század első negyede még ugyancsak a város zaklatott időszakához tartozik. így Nagy László felosztásán túl szólnunk kell a Rákóczi szabadságharc V. koráról (17031718), amely lényegében a Löwenburg felé (1710.111.14.) oltalomlevél elismerése és az 1712es diéta zár le, amely elhatározza, hogy Debrecen szabad királyi városi rangját törvénybe iktatja (ez 1715 évi 108 articulussal meg is történt 8000 Ft dietai befizetése után). Illesszük most a fenti korszakokba a leleteket. 1. A Dobozi temető 1545 évi verettél záró igen csekély értékű, sírba rejtett pénzei inkább egy vándorútra induló legényé lehetett, aki - mint ez szokás volt ebben az időben - szeretett halottjára "bízta" megtakarított pénzét. Az elrejtés éve az I. periódusra esik, amikor Debrecen az enyingi Török család birtoka volt (1536-1618; korábban Szapolyai birtok). Az elrejtés megelőzi a Debrecent érintő első jelentős hadieseményt Castaldo 155l-es erdélyi útját. Lippa 1552 évi ostromát és a nevezetes 1555-ös évet, amikoris Debrecen a szultán városa (Khász birtok) lett. 2. A Vendég utcai lelet 818 - kancsóba rejtett - pénzdarabját úgy tekintjük - mint egy XVII. századi tőke kezdeményét, amely a III. korszakhoz kapcsolódik. 18 háborús év, járványok pusztítása és Császár Péter felkelésének leverése után Debrecen Erdély fejedelmeinek "hadtápbázisa" lett; lakosainak 45 %-a ipaos, s ezzel felülmúlta az ország valamennyi városát. 26 A rengeteg pénzen kieszközölt adomány és védlevelek (1625 Bethlen, 1627 IV. Murád) azok viszonylag nyugodt körülményeket biztosítottak, s csak a negyvenes évek közepe táján lesz "keményebb" a török politika Debrecennel szemben. Az 1630-ban az erdélyi trónért folytatott háborúskodás érintette ugyan Debrecent (a város Rákóczi Györgyöt támogatta), de ez nem járt nagyobb megrázkódtatással. A lelet által jelölt korszak (16161654) erre az iparűző kereskedő időszakra esik. A döntő többségében lengyel (24,32 %), svéd (8,97 %), német (7,94 %) veretek északi-észak-nyugat irányú kereskedésre utalnak, erősítve ennek csaknem kizárólagosságát, hogy magyar (és ausztriai) veretek alig fordulnak elő. 25. DT. 1.315-318. 26. DT. 1.325. 159
