A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Történelem - Kahler Frigyes. Tizenkét újkori pénzlelet Debrecenből

A só kereskedelem kivételével elmarad e mögött az Erdély felé irányuló forgalom,, míg a legkevésbé jelentős a déli irány. 14 A kereskedés tárgyát képező árúk skálája ugyancsak széleskörű. A meghatározó márka kereskedelem mellett jelentős a só, bor és textilárúk, de nem elhanyagolhatók a ló, a vasárúk, a bőr sem. Elmarad az eddigiek mögött, de jelen van az árúk jegyzékén a gabona, s nem hi­ányzik a listáról a méz, dió, szilva, sőt olyan különlegességek, mint citrom, sáfrány, bors, oli­va-olaj sem. A puskapor - e korszakban épp olyan fontos az élethez, mint a kenyér - ugyancsak jelen van az árúlistákon. Azt a fontos kérdést, hogy milyen volumenű volt a város kereskedelmi élete, a kutatások jórészt tisztázták. Itt csak - e már említett adatokon túl - felvillantunk még néhányat Bársony István 15 már idézett munkájából: a váci révnél 83.300 db kést szállítottak egy év alatt, s 31.200 db kútszeget. Jól jellemzi a pénz forgalmi viszonyokat, a város italmérésből származó bevéte­lei. Debrecen 6 csapszékében 1670-1691 között 14 évből maradtak fenn a számadások, ame­lyek 1.217.373 Ft dénár értékű bor eladását bizonyítják - ezek 18-20 %-a a város konyháját gazdagította. Ez a gazdasgság volt alkalmas arra, hogy a hadak útjába eső 1693-ig mezővárost meg­mentse "Azt a nehéz feladatot kellett megoldaniuk, hogy mindhárom hatalom azt higgye, a város az övé, nem pedig a másik kettőé és ennek fejében kimélje, segítse a település lakossá­gát. Sőt amennyiben lehetséges, oltalmat is nyújtson annak". 16 Később, amikor a leletek földbe kerülésének lehetséges okait kutatjuk, visszatérünk a vá­rost és polgárait súlyosan megpróbáló eseményekre. Most csak annyit, hogy az adók, ajándé­kok mellett a hadsereg ellátásához adott pénz, élelem, fuvar és a katonaállítás jelentős terhet jelentett időről-időre. így nem példaként említjük a XVI. sz. közepén 400 gyalogos kiállítását (Vas István deb­receni polgár maga költségén tartott Váradon 200 darabontot 1557-ben). 17 Belgiojoso 1604 évi 30.000. Ft-3 nap alatt esedékes hadisarca és ugyanebben az évben Húszain szolnoki bégnek és Ssinán egri beglerbégnek teljesített természetbeni szolgáltatáso­kat 18 a város ugyanúgy túlélte, mint a Bocskaionak fizetett összegeket. Az idők azonban ez­után sem hoztak sokáig nyugvást. Az 1634 évi erdélyi hadjáratba nagymennyiségű élelem és szekerek meg 100 gyalog kiállítása esett a polgárokra. Az 1640-es években "meghkeményedő török politika" éppúgy nagy érvágás volt, mint a szabad legények rablásai. 19 A XVII. században kieszközölt oltalomlevelekért adott ajándékok összegét nem ismerjük, de bizonyos, hogy a császári katonaság megjelenése sem "olcsóbb", mint a török hadaké. Stras­soldo delső - magyarországi főkapitány 1672-ben 12 nap alatt 80.000- Ft-ot hajt be a váro­son, s 8 év múlva ugyan 6.000 köböl gabonát, 300 marhát és más élelmet visz magával. 20 Caraffa 1687-ben 10.000 portiót ró a debreceni polgárokra, majd, még ebben az évben az Erdélybe vonuló Lothoringiai Károly 50.000 kenyeret és más élelmi cikkeket hajtott be. 1691-ben Várad ostromakor pedig a város úgy maradhat meg, hogy szállít és fizet mindkét hadban álló félnek, 21 miközben Thököly kurucai 1500 lovtá is elhajtják. 14. Uo. 15. DT. 1. 370, 402-407 16. Nagy László: Debrecen a nagyhatalmak ütközőpontjában DT. 1.314 17 DT. 1.319. 18. DT. 1.323 19. DT. 1.333-334. 20. DT. 1.339-340. 21. DT. 1.342-343 157

Next

/
Thumbnails
Contents