A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Muzeológia - Töll László: A Déri Múzeum japán kardjai

2. kép Rövid díszkard hegye kiegészítő fegyvere, a szamurájnők és a parasztoknál magasabb jogállásúak, pl. kereskedők fő önvédelmi fegyvere. A penge részei (3. ábra) A penge hegyét KISSAKI-nak hívjuk, minősége vagyis helyes kialakítása és temperálása létfontosságú volt. (2. kép.

37

) A vonalat, amely elválasztja a testtől a hegyet, YOKOTÉ-nek nevezzük. A vágóélnek HA az elnevezése, az a vonal, mely a hőkezelt vágóélt elválasztja a penge többi részétől, HÁMON

38

. A HÁMON vonalvezetése és minősége nagyon jellemző lehet egy-egy híres mesterre vagy iskolára. A penge mindkét oldalán végigfutó gerinc neve SHINOGI. A penge hátoldalát MUNÉ-nek nevezzük. A MUNE és SHINOGI közé eső részt SHINOGI-JI-nek, míg a SHINOGI és a HA közé eső felületet JI-nek hívjuk. A markolattüskének NAKAGO az elnevezése. A tüskén lévő lyukat, mely a markolat rögzítéséhez szükséges fapecek helye, MEKUGIANÁ-nak nevezzük. A penge testén található esetleges vájatok ún. vércsatornák elnevezése Hl. A penge tartozékai A tartozékok közül a hüvely neve SAYA, a kézvédő, vagy szúrlap a TSUBA. Közvetlen a penge és a szúrlap találkozásánál lévő, a penge testét is borító „fémgallér", amely a penge lötyögését akadályozza meg a hüvelyben, ez a HAB AKI. (3. kép) A markolatot TSUKÁ-nak, a végét lezáró fémkupakot pedig KASHIRÁ-nak nevezzük. 37. A terminológiát Kanzan alapján adtam meg. 38. A HÁMON vonalnak számos változata alakult ki a teljesen egyenestől, a hullám és a legszabálytalanabb vonalvezetésű cikcakkig minden. Japán nevük felsorolására nincs hely, mert pl. Yumoto csak az Edo-korbeli HÁMON vonalak 26 alapfajtáját különbözteti meg. Maga a vonal is kétféle lehet, vagy nagyon finom, alig látható ún. „ködös" ez a NIOI, vagy pedig, mikor a vonal aránylag vastag, jól látható a hőkezelés során létrejött durva martenzit-szemcsék miatt. Ez a NIE. A Déri Múzeum kardjainak HAMON-jai a NIOI típushoz tartoznak. 510