A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken

politikai tudományok „nélkül a polgári jólét és az ezen alapult polgári társaság, melly nemze­tünknél a legfelsőbb fokig bizonyosan még nem úgysem emelkedett, időrül időre tovább to­vább nem emelkedhetne"; az esetleges visszaéléseket, elcsúszásokat a „míveltebb értelem" cá­folja meg és utasítsa vissza, ne pedig az adminisztratív tiltás. 194 Hasonlóan gondolkodhatott a Zala megyei többség is, amikor azt szorgalmazta, hogy a Tudós Társaság kiadványait vonják ki a cenzúra-kötelezettség alól. 195 Zemplénben az a javaslat merült fel (a közjogi munkálat kap­csán), hogy az Akadémia is küldjön követet az országgyűlésre. 196 Ezt egyébként Kisfaludy Sán­dor is indítványozta, még az alapszabály-készítő bizottság 1828-as ülésein. 197 Temes és Szat­már megye felhatalmazta követeit, hogy a Magyar Tudós Társaság alapjának növelésére mér­sékelt ajánlásokat tegyenek. 198 Borsod megye azt kívánta elrendelni - és ezt a diétán az országos sérelmek és kívánatok közé is bevették -, „hogy minek utánna az illető ajánlók Hazafiúi neveik maradandó ditsőségé­re öszvegyült fundusból a' Magyar Tudós Társaság már nem tsak fel állott, hanem dolgait foly­tatja is, - hogy ezen tsak most kifej leni kezdő Nemzeti Intézet, mellytől a' Nemzet olly sok jót és szépet vár és kíván, az Ország Rendjei atyáskodó apolgatását időrül időre megérdemelve, még bővebben is érezhesse; a' Magyar Tudós Társaság munkálódásai folyamatjárói, 's azok szüle­ményeiről és valódi sikeréről minden egy egy Ország Gyűlésen környülállásos tudósítás tétes­sen". 199 A borsodiak tehát határozott formába öntötték azt a követelést, amelyre Nagy Pál az előző diétán még csak célozgatott: a Magyar Tudós Társaság a többi országos művelődési in­tézményhez hasonlóan kerüljön az országgyűlés ellenőrzése alá, a múzeumi, ludovikai jelen­téshez hasonlóan rendszeresen számoljon be a rendeknek az előrehaladásról, s ennek fejében ­a borsodi szövegezés ezt is sejteti - számíthat a rendek, az országgyűlés hatékony támogatására (nyilván anyagiakra). A javaslattal egyetértett a gravaminális küldöttség, valamint az alsó- és a felsőtábla is, így 1836. március 28-án a sérelmeket és kívánatokat tartalmazó feliratban ezt is felterjesztették a királyhoz. 200 Az április 13-án felolvasott leirat szerint nincs akadálya, hogy a Magyar Tudós Társaság a statútumok (rendszabások) értelmében készített jelentését az or­szággyűlésnek is bemutassa. 201 A rendek megnyugvással vették tudomásul a választ, és úgy ér­telmezték, hogy a rendelkezést a Magyar Tudós Társaság statútumaiba be kell iktatni. Ezt fo­galmazták meg az 1836. április 30-i feliratban, 202 erre azonban a másnapi rezolúció nem rea­gált. A gravaminális küldöttség összeállításában szerepelt Szabolcs megye megújított indítvá­nya is, mely szerint a magyar nyelv kiművelésére és terjesztésére - egyebek között az Akadé­miára - 1 millió pft megajánlását látja szükségesnek. 203 A javaslatnak a Tudós Társaságot illető részével a rendek nem foglalkoztak; a figyelmet a Nemzeti Múzeumra és a Ludovikára tett ajánlás kötötte le. Nyilván belejátszott ebbe az is, hogy az Akadémia és az országgyűlés viszo­nya tisztázatlan volt. Több sikerrel járt egy másik kezdeményezés, amely a rosszul dotált akadémiai könyvtár helyzetén kívánt segíteni. Szintén az 1834. március 15-én beterjesztett sérelmek és kívánatok 194. Idézi Barta István: A fiatal Kossuth (Bp., 1966) 170. 195. DegréAlajos: Zala megye reformkori követutasításai. = Levéltári Közlemények, 1974.156. 196. Barta I. i. m. 110. 197. Sümegi Kálmán: Kisfaludy Sándor és az Akadémia. = Figyelő, 2. köt. 1877. 225. 198. Berkeszi István: Adatok a reformkorszak történetéhez Temes megyében. (III.) (Temesvár, 1897) 18.; Kölcsey Ferenc összes művei (Bp., 1960) 2. köt. 199. - A Szatmár megyei utasítást közli még Merényi Oszkár: Ismeretlen és kiadatlan Kölcsey-dokumentumok (Bp., 1961) 180. 199.1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország gyűlésének írásai. 2. köt. (Posony, 1833) 110-111. (a továbbiakban: Ogy írásai 1832-36). 200. Uo. 7/1. köt. 135-136. 201. Uo. 350. 202. Uo. 7/2. köt 685-686. A rezolúció fogadtatásáról: uo. 7/1. köt. 565. 203. Uo. 2. köt. 241-243. 477

Next

/
Thumbnails
Contents