A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken
politikai tudományok „nélkül a polgári jólét és az ezen alapult polgári társaság, melly nemzetünknél a legfelsőbb fokig bizonyosan még nem úgysem emelkedett, időrül időre tovább tovább nem emelkedhetne"; az esetleges visszaéléseket, elcsúszásokat a „míveltebb értelem" cáfolja meg és utasítsa vissza, ne pedig az adminisztratív tiltás. 194 Hasonlóan gondolkodhatott a Zala megyei többség is, amikor azt szorgalmazta, hogy a Tudós Társaság kiadványait vonják ki a cenzúra-kötelezettség alól. 195 Zemplénben az a javaslat merült fel (a közjogi munkálat kapcsán), hogy az Akadémia is küldjön követet az országgyűlésre. 196 Ezt egyébként Kisfaludy Sándor is indítványozta, még az alapszabály-készítő bizottság 1828-as ülésein. 197 Temes és Szatmár megye felhatalmazta követeit, hogy a Magyar Tudós Társaság alapjának növelésére mérsékelt ajánlásokat tegyenek. 198 Borsod megye azt kívánta elrendelni - és ezt a diétán az országos sérelmek és kívánatok közé is bevették -, „hogy minek utánna az illető ajánlók Hazafiúi neveik maradandó ditsőségére öszvegyült fundusból a' Magyar Tudós Társaság már nem tsak fel állott, hanem dolgait folytatja is, - hogy ezen tsak most kifej leni kezdő Nemzeti Intézet, mellytől a' Nemzet olly sok jót és szépet vár és kíván, az Ország Rendjei atyáskodó apolgatását időrül időre megérdemelve, még bővebben is érezhesse; a' Magyar Tudós Társaság munkálódásai folyamatjárói, 's azok szüleményeiről és valódi sikeréről minden egy egy Ország Gyűlésen környülállásos tudósítás tétessen". 199 A borsodiak tehát határozott formába öntötték azt a követelést, amelyre Nagy Pál az előző diétán még csak célozgatott: a Magyar Tudós Társaság a többi országos művelődési intézményhez hasonlóan kerüljön az országgyűlés ellenőrzése alá, a múzeumi, ludovikai jelentéshez hasonlóan rendszeresen számoljon be a rendeknek az előrehaladásról, s ennek fejében a borsodi szövegezés ezt is sejteti - számíthat a rendek, az országgyűlés hatékony támogatására (nyilván anyagiakra). A javaslattal egyetértett a gravaminális küldöttség, valamint az alsó- és a felsőtábla is, így 1836. március 28-án a sérelmeket és kívánatokat tartalmazó feliratban ezt is felterjesztették a királyhoz. 200 Az április 13-án felolvasott leirat szerint nincs akadálya, hogy a Magyar Tudós Társaság a statútumok (rendszabások) értelmében készített jelentését az országgyűlésnek is bemutassa. 201 A rendek megnyugvással vették tudomásul a választ, és úgy értelmezték, hogy a rendelkezést a Magyar Tudós Társaság statútumaiba be kell iktatni. Ezt fogalmazták meg az 1836. április 30-i feliratban, 202 erre azonban a másnapi rezolúció nem reagált. A gravaminális küldöttség összeállításában szerepelt Szabolcs megye megújított indítványa is, mely szerint a magyar nyelv kiművelésére és terjesztésére - egyebek között az Akadémiára - 1 millió pft megajánlását látja szükségesnek. 203 A javaslatnak a Tudós Társaságot illető részével a rendek nem foglalkoztak; a figyelmet a Nemzeti Múzeumra és a Ludovikára tett ajánlás kötötte le. Nyilván belejátszott ebbe az is, hogy az Akadémia és az országgyűlés viszonya tisztázatlan volt. Több sikerrel járt egy másik kezdeményezés, amely a rosszul dotált akadémiai könyvtár helyzetén kívánt segíteni. Szintén az 1834. március 15-én beterjesztett sérelmek és kívánatok 194. Idézi Barta István: A fiatal Kossuth (Bp., 1966) 170. 195. DegréAlajos: Zala megye reformkori követutasításai. = Levéltári Közlemények, 1974.156. 196. Barta I. i. m. 110. 197. Sümegi Kálmán: Kisfaludy Sándor és az Akadémia. = Figyelő, 2. köt. 1877. 225. 198. Berkeszi István: Adatok a reformkorszak történetéhez Temes megyében. (III.) (Temesvár, 1897) 18.; Kölcsey Ferenc összes művei (Bp., 1960) 2. köt. 199. - A Szatmár megyei utasítást közli még Merényi Oszkár: Ismeretlen és kiadatlan Kölcsey-dokumentumok (Bp., 1961) 180. 199.1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország gyűlésének írásai. 2. köt. (Posony, 1833) 110-111. (a továbbiakban: Ogy írásai 1832-36). 200. Uo. 7/1. köt. 135-136. 201. Uo. 350. 202. Uo. 7/2. köt 685-686. A rezolúció fogadtatásáról: uo. 7/1. köt. 565. 203. Uo. 2. köt. 241-243. 477
