A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken

között, a magyar nyelvvel kapcsolatos követeléseknél olvasható - az indítványozó megye megnevezése nélkül -, hogy a Magyar Tudós Társaság célkitűzéseinek (elsődlegesen a nyelvművelésnek) a megvalósítása érdekében „Minthogy úgy is tudva vagyon, hogy a' fenn álló Rendszabások szerént, minden Magyar Országban a' sajtó alól kijött Könyvekből egy Példány a' Nemzeti Múzeumnak, más példány pedig a' Magyar Királyi Tudományok Egyetemének szokott adattatni, szükséges, hogy ez a' Rendelés Törvény által a' Nemzeti Tudós Társaságra is kiterjesztessen."

204 A kérést Pest megye követutasításából vették át.

205 A szöveg az érvényben levő kancelláriai és helytartótanácsi rendeletekre utalt, amelyek valóban előírtak egy-egy köteles példányt a hazai nyomdatermékekből az egyetemi és a múzeumi könyvtárnak.

206 Az indítványozók talán nem is gondoltak arra, hogy az Akadémiának szánt könyvek törvény általi biztosításával az egyetemi és múzeumi köteles példányok ügyét is törvényesen rendezhették volna. A javaslatot 1835. március 27-én tárgyalták kerületi ülésen és vita nélkül elfogadták.

207 A főrendek a lényegével egyetértettek, de jelentőségét kisebbnek ítélték, mintsem törvényt alkossanak róla. Azaz „elégségesnek vélik, hogy e' szerkeztetésbe említett felsőbb Rendelet kiterjesztése a' magyar nemzeti Tudós Társaságra is kérettessen".

208 Az alsótábla második üzenetében arra hivatkozott, hogy az 1790:26. te. 5. §-a is szól a protestánsok nyomtatványainak beszolgáltatásáról, tehát itt sem felesleges ezt törvénybe iktatni.

209 Miután a főrendek nem ellenkeztek tovább, 1835. december 28-án a magyar nyelvről készített törvénytervezetbe ezt is belefoglalták.

210 Az 1836. márcis 16-i felirat nyomán ehhez az április 26-i királyi rezolució is hozzájárult.

211 Április 29-én immár jóváhagyásra terjesztették fel a törvénycikket, benne a 6. §-t: ,,A' nyomtató sajtó alól Magyarországban kijött minden munkákból a' magyar Tudós Társaságnak egy példány adassék".

212 Erre ezen a diétán már nem jött válasz. A kormány viszont - nyilván az említett királyi leirat alapján - intézkedett: az 1837. január 1-jei helytartótanácsi rendelet a kötelespéldány-szolgáltatást kiterjesztette a Magyar Tudós Társaságra is.

213 A rendek továbbra is szükségesnek vélték a törvényes szabályozást, ezért az 1839-40-es országgyűlésen megismételték kérésüket. Az előzmények után az 1840. január 30-án elküldött feliratra csakis beleegyező válasz érkezhetett.

214 Az 1840. május 5-én szentesített 1840:6. te. 11. §-a a törvény szintjére emelte az 1837-es kormányrendeletet és kimondta: „ő Felségének megegyező kegyelmes akaratjával a Magyarországban és ahhoz kapcsolt Részekben kinyomtatott minden munkákból a magyar tudós társaságot egy példány illeti."

215 A fentiek ismeretében nemigen tartható ez a - Berlász Jenőnél és valószínűleg az ő nyomán Tóth Andrásnál olvasható - állítás, mely szerint a kötelespéldány-szolgáltatás kiterjesztése az Akadémiára a titkár, Toldy Ferenc ügybuzgalmának köszönhető.

216 Valójában ország204. Uo. 68-69. 205. Irományok... Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Fol. Hung. 902. 25/2. f. 206. Tóth András: A kötelespéldány-szolgáltatás története Magyarországon (Bp., 1964) 13-16. 207. Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások. 4. köt. (Bp., 1959) 294. 208. Ogy írásai 1832-36. 5. köt. 4. - 1835. aug. 2. 209. Uo. 254. 210. Uo. 6. köt. 117. 211. Uo. 7/1. köt. 580.: Szekfű: Iratok 476-479. 212. Ogy írásai 1832-36. 7/2. köt. 623. 213. Tóth A. i. m. 16.: szövege (latinul): uo. 48. 214.1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' közgyűlésének írásai. 3. köt. (Posony, 1840) 126. (a továbbiakban: Ogy írásai 1839-40); az 1839. júl. 16-i üzenet és a hozzá mellékelt törvényjavaslat: uo. 2. köt. 10. és 14. 215. Uo. 4. köt. Mell.: 13. Magyar törvénytár. 1836-1868. évi törvénycikkek (Bp., 1896)92. (a továbbiakban: Magyar törvénytár, 1836-1868). 216. Berlász Jenő: Az Akadémiai Könyvtár történetének vázlata. — Magyar Könyvszemle, 1956. 3. sz. 203.; Tóth A. i. m. 16. - F. Csanak Dóra (Az Akadémiai Könyvtár a szabadságharcig. — Magyar Könyvszemle, 1959. 53.) is akadémiai kezdeményezésnek tulajdonítja a rendeletet, a törvényt nem is említi. 478