A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken
- és tsak arra, magába csendesen folytathassa". 109 A „maga által kormányzandó" kitétel különösen fontos, mert világosan és egyértelműen állást foglalt a Tudós Társaság autonómiája mellett, mindenekelőtt a kormányszervektől való függetlenséget garantálta. 110 Jelentős ajánlat volt Festetics László grófé, amely 1826. június 27-én kelt és a szeptember 22-i országos ülésen jelentették be. A terjengős, sok magyarázattal és kikötéssel tarkított okmányban Festetics a hadtudomány fejlesztésére 10 000 pft-os alapítványt tett, 6%-os kamattal, „melly kamatok a' Magyar Nemzeti Tudós Társaság olly rendes Tagjának fizetésére fordíttassanak, kinek kötelessége légyen a' Tudós Társaság felvigyázása alatt az Angol, Francia, Muszka, Német, 's a t. Európai Nemzeteknek a' hadi Tudományokról szólló érdemes munkáikat magyarra fordítani, de az e'féle munkák közzé a' katonai Regulamentumokat, vagy azok kivonatját nem értvén..." A kinevezésbe befolyást kért - magának és örököseinek. 111 Ez volt az első - és a reformkorban az utolsó - alkalom, hogy valaki egy rendes tag fizetésére, mégpedig meghatározott tudományágban ajánlott fel alapítványt. Miután a királyi válasz késett, 1826 őszén már pesszimista hangok is hallatszottak. Az írói levelekben ekkor már az aggodalom dominál: az uralkodó nem fogja engedélyezni az Akadémia felállítását. 112 A kétkedésnek volt némi alapja, mert a bécsi udvarban számosan - köztük Metternich - ellenezték a Tudós Társaság eszméjét. 113 Valószínűleg József nádor 1827. január 29-i véleménye mozdította ki a holtpontról a magyar nyelvi felirat ügyét. Az államkonferencia (Staats-Konferenz) 1827. március 28-án végre döntött és ezt április 4-én a király is elfogadta. 114 A preferenciális sérelmek és kívánatok tárgyában 1827. április 11-én kelt királyi rezolúciót április 16-án olvasták fel Pozsonyban. Az uralkodó előzetesen hozzájárult, hogy Magyar Tudós Társaság létesüljön és erről törvénycikket alkossanak. Szükségesnek tartotta azonban, hogy a leendő társaság maga dolgozza ki tervét és alapszabályait, és azokat szentesítésre felterjesszék. Azaz egyelőre elhalasztotta az intézet tényleges felállítását. (Beleegyezett abba is, hogy a nemzeti művelődés előmozdítására szánt ajánlatokat törvénybe iktassák.) 115 A rendek kissé értetlenül fogadták a leiratot. Az 1827. április 25-i kerületi 116 , majd a másnapi országos ülésen tárgyaltak róla. A személynök a rezolúció mellett szólt: a Planumon valóban sok igazítani való volna, ezért nyugodjanak bele a királyi válaszba, és tudósok, irodalmárok (vagyis a majdani tagok) közreműködésével állítsanak össze egy új tervezetet. Andrássy György gróf (Torna megye) - az egyik alapító - úgy vélte, erre nincs szükség, hisz az alapelvekre a király sem tett észrevételt, nyilván azért, mert nem volt. Végül kompromisszumos határozat született, amivel április 27-én a főrendi tábla is egyetértett. J17 Eszerint a Magyar Tudós Társaságról új, külön feliratot szerkesztenek, amelyben ragaszkodnak a felterjesztett Planum alap109. Ogy írásai 1825-27.1. köt. 591-593. (az idézet: 592.) Ennek elveihez kapcsolódott Inkey Imre: uo. 641-642. Széchenyi évi jövedelmének megállapításáról ír Szász K. i. m. 127-128. 110. Vö. Teleki József gróf 1826. ápr. 21-i levele Kazinczynak. = Kazinczy Ferenc levelezése. 20. köt. (Bp., 1910) 16. 111. Ogy írásai 1825-27. 2. köt. 706-707. (az idézet: 707.). Az ajánlásról külön feliratot küldött a diéta 1826. okt. 6-án - Ogy Jkv 1825-27. 3. köt. 507-508. -, a jóváhagyó királyi válasz 1827. máj. 17-én kelt: Ogy írásai 1825-27.3. köt. 1392-1393. Ezután adta be, 1827. jún. 15-i kelettel Festetics László gróf a kötelezvényt, amelynek szövege nagyrészt megegyezett az ajánló levelével: Ogy írásai 1825-27. 3. köt. 1535-1536. 112. Pl. Bajza József 1826. szept. 10-i és Cserey Miklós 1826. nov. 19-i levele. — Kazinczy Ferenc levelezése. 20. köt. (Bp., 1910) 101. és 162. 113. Takáts S. i. m. 62. 114. Szekfű: Iratok 366-368. 115. Ogy írásai 1825-27. 2. köt. 1120.; magyarul: Szász K. i. m. 133., ill. 134. 116. 1825-27 Ország Gyűlésbeli Jegyzések. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Quart. Hung. 4109. 2. köt. 120/2. f. 117. Ogy Jkv 1825-27. 5. köt. 424-427.; Ogy írásai 1825-27. 2. köt. 1188. és 1203. 465
