A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken

béli javaslatukat a nádor kérte, ezt az országos küldöttség el is vetheti.

84 Az alsótábla végül is megegyezett abban, hogy az országos küldöttség munkálja ki a felállítás módját és a rendszabást, figyelembe véve az ajánlók szempontjait, továbbá az 1790-es és 1807-es tervezeteket.

85 Itt merült fel a másik kérdés: mikor nevezzék ki a bizottságot? A királyi jóváhagyás után vagy most, és a plánumot együtt terjesszék fel az alapítás szándékával? Az utóbbi mellett döntöttek, sürgetve, hogy a küldöttség azonnal lásson munkához.

86 A főrendi tábla meglepő gyorsan reagált, már február 17-én felolvashatták a választ. Ebben közölték: egyetértenek a küldöttség megbízásával; néhány főrend is ajánlatot tesz; a prímás a vallástudományok fejlesztésére kíván alapítványt állítani.

87 A február 16-i főrendi ülésről egyébként maradt fenn két rövid tudósítás is, Szoboszlai Pap István február 20-i levelében és egy titkos rendőri jelentésben. Ezekből kiderül, hogyan is ment át az üzenetnek az akadémiát illető néhány pontja. Az idősebb főrendek az alapítást túlbuzgóságnak, szükségtelen fiatalos túlzásnak minősítették és nem szívesen fizettek, de Széchenyi példája után az ország előtt a látszatot is meg akarták őrizni. A megoldást Illésházy István gróf találta meg: üdvözölte a kezdeményezést és megígérte (másokkal együtt), hogy hozzájárul, ha a király jóváhagyja a tervezetet. József nádor megnyugtatta őket (és az alsótáblát is): „ő felsége részéről [...] kérdés sincs, hogy hegyben hagyást nyer ez az igen dicséretes cél." Rudnay Sándor prímás szándékosan az adott céltól eltérő ajánlatot jelentett be: a vallás és a magyar nyelv együttes terjesztésére Pesten két hitoktatót fog tartani. A szemtanúk szerint ez burkolt támadás volt a Széchenyiek által alapított akadémia ellen. A későbbi széthúzás csíráját rejtette magában az is, hogy jó néhány ígéret (pl. Szepessy Ignác erdélyi püspöké, Keglevich János grófé) formájában is, az összegben is határozatlan volt.

88 A főrendektől még aznap, február 16-án kinevezte a nádor a küldöttség tagjait, köztük a két alapítót - Széchenyi István és Károlyi György grófot -, továbbá a művelődésügyi kérdésekben szakértőnek számító Mednyánszky Alajos bárót, Szepessy Ignác erdélyi püspököt stb. Az alsótáblán - február 17-én - egyebek között Bartal György, Isaák Sámuel, Nagy Pál, Péchy Imre, Kolosváry Sándor veszprémi kanonok szerepelt a megbízottak között. A küldöttség elnökévé Végh Imre koronaőrt választották.

89 A bizottságra komoly munka várt, hiszen oly sok volt a bizonytalanság az alakítandó tudós társaság körül, és sokrétűek voltak a társadalmi elvárások is. A nemzeti mozgalom és a polgárosodás együttes igénye ekkor egy olyan intézet, amely nemcsak a magyar nyelv tudományos művelését végzi, irányítja, hanem a természet- és társadalomtudományok sokasodó ágazatainak anyanyelvű művelését, terjesztését is. Egy olyan országos központ, amely fölötte áll a többi tudományos fórumnak, áthidalja a felekezeti, a regionális és a rendi különbségeket, s tevékenységével előresegíti a gazdasági, társadalmi fejlődést.

90 Az országgyűlési küldöttség feladata volt, hogy ezeket a követelményeket számba vegye és egyeztesse a mindenfelől érkező ötletekkel, az alapítók szempontjaival. Mindenekelőtt a tudós társaság pontos célját kellett kijelölni: a többség nyelvművelő intézetre gondolt, de a nyelvterjesztésnek is sok híve volt; igen kevesen lehettek, akik átfogó tudományos akadémiát akartak. Tisztázni kellett a magyar nyelv és kultúra ügyét szolgáló vagy annak előmozdítására alapítandó intézetekhez való kapcsolatát is. Sú84. Uo. 674. 85. Uo. 674-675. 86. Uo. 675-676. Részletesen ismerteti az 1826. febr. 15-i vitát Kollányi F. i. m. 59-62. 87. Ogy írásai 1825-27. 1. köt. 192-193. 88. Szoboszlai Pap István levele: Révész I. i. m. 93-94. (innen az idézet); a titkos jelentésről: Szekfű: Iratok 128. - A prímás alapítványáról 1. még: Ogy írásai 1825-27. 3. köt. 1517.; értékelése: Szász K. i.m. 121. Hasonlóan vélekedett Barkassy Imre is 1826. febr. 18-án Kazinczy Ferenchez út levelében: Kazinczy Ferenc levelezése. 19. köt. (Bp., 1909) 539. 89. Ogy írásai 1825-27. 1. köt. 682. és 681. L. még: Szász K. i. m. 122. 90. R. Várkonyi - I. 14. 461