A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken
kiterjedése eszközöltessen, hogy így a' Tudományoknak és Mester műveknek a' Nyelv által leendő mind szélesebb és szélesebb kiművelődése viszont a' Tudományok és Mester művek szélesebb kiterjedése által tökélletesétse és terjessze a' szeretett Anyai szép nyelvet is." József nádort arra kérték, vállalja el az intézet pártfogói tisztét. Továbbá javasolták, hogy az igazgatást az országgyűlés által választandó 13 férfira bízzák, akik maguk közül válasszák elnöküket és mindig önmagukat egészítsék ki. Az alapszabályok kidolgozására elegyes (vagyis mindkét táblát képviselő) diétái küldöttséget kívántak kineveztetni. 64 Széchenyiek tehát ezzel a formulával akarták biztosítani befolyásukat (hisz bizonyosra vehették megválasztásukat), s egyúttal az országgyűlés hatáskörét sem sértették. József nádor jóindulatúan fogadta a kérelmet, mindössze azt kifogásolta, hogy az ajánlatokat nem a megfelelő helyen (a felső- vagy alsótábla hivatalos ülésén) tették. Az intézet létrejötte esetén hajlandó volt elvállalni a fővédnökséget. A főherceg ezután is támogatta az alapítók munkáját: az ő szalonjában jöttek össze a tervezgetők; az ő felszólítására nyújtották be november 21-én az alapszabályok első változatát, az országgyűlés után ő hívta össze az országos bizottságot; többször közbenjárt az udvarnál stb. 65 Az országgyűlésen az 18 26. j anuár 21 -i kerületi ülésen került ismét szóba a tudós társaság, a preferenciális sérelmekre vonatkozó üzenet tárgyalásakor. Marczibányi János, Torontál megye követe bejelentette, hogy szeretné összeolvasztani a Marczibányi-alapítványt a mostani ajánlatokkal, de előbb látni kívánja a tervezetet. Erre Vay Ábrahám tájékoztatta a jelenlévőket, hogy ők, az első ajánlók, voltak a nádornál, kérvényt nyújtottak be; a nádor megígérte, hogy a főrendi tábla ülésére tűzi a tárgyat, de ez eddig nem történt meg. 66 Arról is szólt, hogy az alapítók csekély hozzáadással Fejér György 1807-es tervezetét fogadták el. 67 Nagy Pál elmondotta: Sopron megyéből is akartak küldeni 1000 aranyat, de ő azt tanácsolta, halasszák ezt akkorra, amikor a vármegyék megkapják a tudós társaságról szóló jelentést. Alighanem a magánbeszélgetéseken elhangzott aggály szülte azt a bizakodó kitételét, hogy a kormány is támogatni fogja az intézet eszméjét. De azért kissé keserűen megjegyezte: „igaz ugyan, hogy más országokban a' kormány maga szokta csak a' nyelv pallérozását előmozdítani". Végül javasolta, hogy ne csak azoknak a nevét iktassák törvénybe, akik az országgyűlésen tettek ajánlást, hanem Marczibányi Istvánét és a többi korábbi adományozóét is. 68 Nyilván az előzmények tiszteletben tartása volt ezzel a célja. Az ülésen a kerületi elnökök feladatául szabták: emlékeztessék a nádort a beadott kérelemre és sürgessék a mielőbbi intézkedést, hogy ezáltal is minél több ajánlatra buzdítson. 69 A kerületi üzenetjavaslat 70 , a négy alapító november 8-i nyilatkozata 71 , valamint József nádor utasítására a Sándor István és gróf Pongrátz Terézia (özvegy Motesitzky Jánosné) hajdani alapítványairól szóló tudósítás 72 1826. február 15-én került az alsótábla országos ülésére. Dessewffy József gróf (Szabolcs megye) nyilvános hálát javasolt kifejezni, ezt azonban Vay 64.1825-dik esztendőben, Szent Mihály Havának 11-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének írásai. 1. köt. (Posony, 1825) 184-185. (atovábbiakban: Ogy írásai, 1825-27). Idézi SzászK. i. m. 237-239. L. még: Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből. 1831-1881 (Bp., 1881) 1. 65. Bártfai Szabó L. i. m. 17-18. - Az alapszabályok beadásáról: Kollányi F. i. m. 58-59. 66. Jegyzések OSZK Q. H. 2049. 113/1-2. f; Vaszary, 1825. 198-199. 67. Ország Gyűlési tudósítás, 1825-26. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Quart. Hung. 1359. 38/2. f; Jegyzés OSZK Q. H. 4192. 66/1. f. 68. Jegyzések OSZK Q. H. 2049. 113/2. f; Vaszary, 1825. 199. 69. Ország Gyűlési tudósítás, 1825-26. OSZK Q. H. 1359. 38/2. f; Jegyzés OSZK Q. H. 4192. 66/1. f. 70. Ogy írásai 1825-27. 1. köt. 166-167. 71. Uo. 184-185. 72. Uo. 186. 459