A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken

egész két magyar haza előtt."

49 Roppant örült az ellenzékinek számító Illésházy István gróf is. A főrendek közül viszont többen - főleg az aulikusok - teljesen elhibázottnak ítélték Széchenyi lépését: Zichy Károly gróf egyenesen bolondnak nevezte, s Eötvös Ignác báró is csudálkozott, hogy valakinek ilyen eszébe juthat Magyarországon.

50 A politikai klub aznap esti összejövetelén sem volt teljes az összhang. Brüdern József báró például a belkereskedelem fejlesztését előbbrevalónak mondta, mint a nyelvművelést, és mindjárt javasolta is, hogy ha az Akadémia nem jönne létre, a felajánlott összegeket fordítsák csatornák és hidak építésére; s ezt a jelenlevők helyeselték.

51 Valószínűleg ezekre az ellenvetésekre, maliciozus megjegyzésekre céloz Széchenyi István sokat idézett, november 3-i naplóbejegyzése: „In der Circular-Sitzung gesprochen und mich mit allen meinen Landsleuten verfindet." („A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem.")

52 Bár az ajánlat megtörtént, egyáltalán nem mondható, hogy ezzel az Akadémia létre is jött. Már a november 3-i kerületi ülésen látszott, hogy a pénz legcélszerűbb felhasználása és „minden idegen béfojástól való securitálása"

53 számos tanácskozást igényel majd. Ekkor csak a magyar nyelvművelés tág fogalmáról beszéltek, így bizonytalanság volt a tekintetben is, hogy milyen legyen az a tudományos társaság, amire az ajánlások történtek: kifejezetten nyelvművelő vagy szélesebben vett tudományos intézet, netán mindkettő? Wesselényi Miklós például úgy vélekedett másnap írt levelében: „legfőbb czél, hogy a' hazafiságra 's practicumokra inkább mint a' tsupa scientificumokra légyen a' Tendentia."

54 Ezt nyilván úgy értette, hogy elsősorban a nyelvművelés, a nemzeti jelleg és a gyakorlati élettel szoros kapcsolatban levő stúdiumok álljanak előtérben az elvont tudományokkal szemben. Ebben a szellemben válaszolt Wesselényinek (1825. november 10-én) Döbrentei Gábor, kész programot felvázolva. A tudós társaság fő célja a gyakorlat szolgálata legyen - írta -, „a mindennapi életbe beléható eszközlést kell adni az egybegyűlendő nevezetes tőkepénznek s nemcsak arra szánni, hogy néhány talán pedant tudós az által élelmet nyerne s olly száraz speculatios munkákat írjon, mellyek, ha mívelik, tágítják is a nyelvet, de csak tudós olvasók körében tartják." Politikai megfontolásból szükségesnek látta, hogy az Akadémia a magyar nyelv művelésére nagy gondot fordítson: „az országnak minden nyelvű lakosaival éreztesse, hogy e hazában a magyar nyelv a legelső", emelje azt „a régibb és újabb mívelt nyelvek sorába", győzzön meg mindenkit, hogy e nyelv bármire alkalmas. A nyelvterjesztést azonban ne ebből a pénzből fedezzék. Döbrentei tehát „a nyelv és tudományok akadémiája"-ra gondolt, ahol a filológiai osztályban több tag lenne.

55 A két levél azért is figyelemre méltó, mert tartalmuk egyértelműen tükrözi, hogy a polgári és nemzeti célok a politikus és az író, irodalomszervező gondolatvilágában egyaránt összefonódtak. Pozsonyban a tervezés, szervezés munkája rögtön megindult. A november 5-i kerületi ülésen határozatot hoztak, hogy a magyar nyelvre tett ajánlásokat vegyék fel a diáriumba, és hogy a Nagy Pál általjavasolt subscriptio (aláírásos ajánlás) kezdődjön el mindkét táblánál.

56 Andrassy György gróf és a zalai Szegedy Ferenc azt sürgette: az első alapítók mielőbb adják be a fundationalis leveleket (kötelezvényeket), hogy azok mintául szolgálhassanak.

57 Szóba ke49. Bajza-Toldy 263. 50. Barkassy Imre 1825. nov. 4-i levele Kazinczyhoz. = Kazinczy Ferenc levelezése. 19. köt. (Bp., 1909) 448. 51. Takáts S. i. m. 61. 52. Széchenyi István: Napló (Bp., 1978) 420. (Jékely Zoltán fordítása). 53. Jegyzések OSZK Q. H. 2049. 47/1. f. 54. B. Wesselényi Miklós levele az Akad. megalapításáról. = Akadémiai Értesítő, 1893. 120. 55. Más szervezeti tanácsokat is megfogalmazott. A levelet közli Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái (Bp., 1905) 2. köt. 418-420. (az idézetek: 418. és 420.). Egy másik, 1825. nov. 13-án Wesselényi Miklóshoz írt levelében kiegészítette ezt a tervet: Döbrentei Gábor leveles tárcájából. = Történeti Lapok, 1874. dec. 27. 620. 56. Jegyzések OSZK Q. H. 2049. 47/1. f; Vaszary, 1825. 116. 57. Szilágyi I. i. m. 36. 457