A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken

gue" nevet tett utána zárójelben.

30 Bajza József szerint is azt javasolta Nagy Pál, „hogy a nyelv előmozdítására egy a Párisi Academiához hasonló társaság állíttatnék fel."

31 Pontos elképzelésük azonban nem volt. Ezt bizonyítja, hogy a november 5-i kerületi ülés megbízta az ajánlattevőket: üljenek össze, esetleg hívjanak meg másokat is, és tanácskozzanak arról, miképpen, mi módon kívánják ajánlásaikat felhasználtatni; s amit megállapítanak, terjesszék a rendek elé, helybenhagyás végett.

32 A november 2-i és 3-i vitákból világosan kitetszik, hogy a tudós társaság felállítását nem Nagy Pál javasolta először. A tényleges indítékot, a kellő súlyt azonban az ő hozzászólása adta, ezért nem tekinthetjük puszta dicsekvésnek az 1827-es követjelentésében írott sorokat: „mi voltunk oly szerencsések, egy ily tudós társaságnak szükségét más pallérozott nemzetek példája szerint a ker. tanácskozásokban legelsőben proponálni.. ,"

33 Egyébként mások, a november 3-i ülés utáni napokban írt leveleikben is Nagy Pálnak tulajdonították a kezdeményező szerepet.

34 A másik kérdés, ami a november 3-i üléssel kapcsolatban felvetődik: miért tette Széchenyi István ezt a nagyszabású, oly nagy lelkesedést kiváltó ajánlatát. Nem a dolgozat feladata eldönteni az erről folyó vitát; csupán egy-két észrevételt tennénk. A legfrissebb Széchenyi-kutatás úgy tartja, hogy ez a vagyonos ember, a mecénás gesztusa volt; azt sem tudta pontosan, mire adja a pénzt; ezért kéri a beleszólás jogát is.

35 Azaz ez még nem volt tudatos művelődéspolitikai tett, nem állt mögötte művelődéspolitikai koncepció. Némileg ellentmond ennek Széchenyi István 1830. január 30-i, Felsőbüki Nagy Pálhoz intézett levele, amely szerint már az országgyűlés előtt szándékában állt „egy magyar tudós Társaságot projectumba hozni, s ahhoz tetemesen áldozni.. .

36 Az ellentmondás feloldható. Az egykorú források arról vallanak, hogy Széchenyi tudatosan készült valami nagy, a haza ügyét, a nemzeti kifejlődést előmozdító tettre.

37 Nem véletlen, hogy a főrendi táblán 1825. október 12-én ő szólalt meg először magyarul, nagy feltűnést keltve.

38 Október elején politikai klubot, ún. reuniót szervezett, mégpedig Károlyi György gróffal együtt

39

, ahol sűrűn tanácskoztak a nemzeti nyelv fejlesztéséről is. Gyakori vendége volt e reuniónak a követi tábla két tagja, Dessewfy József gróf és Felsőbüki Nagy Pál. A titkosjelentések alapján Takáts Sándor felteszi, hogy a november 3-i kerületi ülést tudatosan előkészítették.

40 Révész Imre - a titkos jelentések ismerete nélkül - már 1877-ben úgy vélte, hogy a kerületi ülések előtt magánértekezleteken tanácskoztak a magyar nyelv ügyéről, s „a gr. Szé30. Révész I. i. m. 82. 31. Bajza József 1825. nov. 4-i levele Toldy Ferencnek. = Bajza-Toldy 264. 32. Jegyzés OSZK Q. H. 4192. 24/1. f. 33. Idézi Ralovich Lajos: Az 1825-27-ki országgyűlésről. = Hazánk, IX. 1888. 273-274. 34. B. Wesselényi Miklós levele az Akad. megalapításáról. = Akadémiai Értesítő, 1893. 120. (1825. nov. 4.); Bajza József 1825. nov. 4-ilevele Toldy Ferencnek. = Bajza- Toldy 264.; Barkassy Imre 1825. nov. 4-i levele Kazinczynak. = Kazinczy Ferenc levelezése. 19. köt. (Bp., 1909) 447.; Comáromy István 1825. nov. 5-i levele Kazinczynak. = Uo. 450. 35. Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása (Bp., 1972) 61. Hasonlóan vélekedik (a köznemesi magatartást jellemző „lángolás" hatására cselekedett) Lackó Mihály: Széchenyi és Kossuth vitája (Bp., 1977) 85.; Bácskai Vera viszont legendának minősíti azt a beállítást, mely szerint a gróf egy szívre ható lelkes beszédtől elragadtatva szánta rá magát az ajánlásra: Széchenyi, Pest-Buda szépítője. - História, 1985. 2. sz. 11. 36. Gróf Széchenyi István levelei. 1. köt. (Bp., 1889) 142-143. Idézi Balogh J. i. m. 183-184.; Gergely A. i. m. 61. 37. Széchenyi István: Napló (Bp., 1978) 191.; Viszota, 1925. 80-83. 38. Vaszary, 1825. 58. Említi ezt Szász Károly is: i. m. 108. 39. Ferstl titkos jelentései alapján Vértes József úgy véli (Újabb adatok gróf Széchenyi István első szerepléséről. = Budapesti Szemle, 1926. 201. köt. 139-140.), hogy e klub október 11-től november 4-ig állt fenn. 40. Takáts S. i. m. 55-60. A klubról ír Komáromy István is, aki szintén járt oda: Kazinczy Ferenc levelezése. 19. köt. (Bp., 1909) 451. 455