A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken

gyár nyelv becsmérlőivel szembeni küzdelemben legjobb eszköznek látná egy nyelvművelő tudós társaság felállítását. Kijelölte a megvalósítás útját is: a magyar akadémia csak önerőből létesülhet, a fundust (a pénzalapot) adakozással kell összegyűjteni. Elsősorban a foranguakat, a gazdag urakat akarta fizetésre ösztönözni, mert „nagyjaink, a főnemesek nem tesznek semmit, nem áldoznak semmit a nemzeti nyelv előbbrej utasa, felélesztése érdekében, ezért kellene őket felszólítani a hozzájáruláshoz, s talán a megyékben is célszerű lenne az aláírás megindítása."

23 Nagy Pálnak ezek a szavai késztették Széchenyi István grófot, hogy szót kérjen, és a szokástól eltérően (a főrendi tábla tagjai nem szoktak felszólalni a kerületi üléseken) beszéljen. Rövid felszólalásának több változata is fennmaradt, de egyik sem teljesen hiteles, ezért nem idézzük szó szerint. A korabeli naplók és levelek között azonban a lényeget, a fontosabb mozzanatokat illetően nincs ellentmondás. Eszerint Széchenyi a hazája iránti szeretet bizonyítékaként a Nagy Pál által említett intézet javára fundusul felajánlotta jószágainak egy esztendei tiszta jövedelmét

24

, de nehogy e pénzt céltalan dologra fordítsák, vagy nehogy úgy járjon, mint a Ludovika Katonai Akadémiára tett ajánlatok, ezért tudomással és befolyással akart lenni a hováfordításról.

25 Széchenyi nyomában Vay Ábrahám borsodi követ 20000 váltó vagy 8000 pengő forintot, Andrássy György gróf tornai követ 10 000 pft-ot, Károlyi György gróf pedig fél évi jövedelmét és amíg él, 1000 pft-ot évenként ajánlott fel. Széchenyi évi jövedelmét 60000 pft-ra becsülték, így pillanatok alatt 80-100 000 forintnyi tőke gyűlt össze a tudományos társaságra.

26 A rendek kitörő lelkesedéssel fogadták Széchenyi és társai ajánlatát és elhatározták: az alsótábla hivatalos, országos ülésén is előterjesztik ezt és az ajánlók nevét javasolják törvénybe iktatni.

27 Nagy Pál azt a reményét fejezte ki, hogy a nemes példa biztosan talál majd utánzókat, ezért a további aláírásokat az országos ülésben kell előadni és nyilvánosságra hozni.

28 A kerületi ülés azzal a bizakodással oszlott fel, hogy a tudós társaság hamarosan megkezdheti működését, s a magyar nyelvet „annyira fogja pallérozni, hogy a többi európai tudós nyelvekkel edgy karban lesz."

29 A feljegyzésekből ugyanis egyértelműen kitűnik, hogy a felszólalók és az ajánlattevők egy olyan tudományos társaságra gondoltak, amelynek fő feladata a magyar nyelvművelés lenne. Szoboszlai Pap István református lelkész aznapi levelében „Academie de la Lan23. Pongrácz Miklós titkos jelentése. — Szekfű: Iratok 332. Egyéb források: Szilágyi I. i. m. 33.; Vaszary, 1825.115.; Jegyzések OSZK Q. H. 2049.46/2. f; SzászK. i. m. 92.; Bajza József 1825. nov. 4-i levele Toldy Ferenchez. — Bajza József és Toldy Ferenc levelezése (Bp., 1969) 264. (a továbbiakban: Bajza-Toldy); Barkassy Imre 1825. nov. 4-i levele Kazinczy Ferenchez. — Kazinczy Ferenc levelezése. 19. köt. (Bp., 1909) 447.; Comáromy István 1825. nov. 5-i levele Kazinczy Ferenchez. — Uo. 450. 24. Csak erről ír Tar Gáspár, idézi: Szilágyi I. i. m. 34.; Jegyzések OSZK Q. H. 2049.46/2. f; Vaszary, 1825. 115.; Szoboszlai Pap István 1825. nov. 3-i levele, idézi Révész Imre: Szoboszlai Pap István országgyűlési református lelkész levelei, az 1825-27-ik évi országgyűlésről. — Adalékok a M. T. Akadémia megalapítása történetéhez (Bp., 1877) 82.; Bajza József 1825. nov. 4-i levele Toldy Ferencnek. — Bajza- Toldy 264.; Östör József: Gróf Keglevich Jánosné Zichy Adél grófnő naplói a reformkorszakban. — Budapesti Szemle, 1938. 250. köt. 280.; B. Wesselényi Miklós levele az Akad. megalapításáról. — Akadémiai Értesítő, 1893.120. (Földváry Gáborhoz, 1825. nov. 4-én); Comáromy István 1825. nov. 5-i levele Kazinczynak. — Kazinczy Ferenc levelezése. 19. köt. (Bp., 1909)450.; Ralovich Lajos: Az 1825ki országgyűlésről. = Hazánk, VII. 1887.8.; Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből, 1823-tól 1848-ig (Bp., 1886) 1. 181.; Takáts S. i. m. 60. 25. Ezt is említi Pongrácz Miklós ágens titkos jelentése. = Szekfű: Iratok 332.; Zsoldos Ignác kéziratos naplója. = Gróf Széchenyi István beszédei (Bp., 1887) 28.; Barkassy Imre 1825. nov. 4-i levele Kazinczynak. = Kazinczy Ferenc levelezése. 19. köt. (Bp., 1909) 447. 26. Vaszary, 1825. 115.; Jegyzés az 1825-26. országgyűlésről. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Quart. Hung. 4192. 23/2. f (a továbbiakban: Jegyzés); Szilágyi

I. i. m. 34.; Szekfű: Iratok 332. 27. Szilágyi I. i. m. 34.; Szekfű: Iratok 332. 28. Szekfű: Iratok 332. 29. Jegyzések OSZK Q. H. 2049. 47/1. f. Megegyező szöveggel: Vaszary, 1825.116. - A kerületi ülésről addig ismert forrásokat ismerteti Balogh J. i. m. 172-182. 454