A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken
gaik vannak, nálunk ez előremenetelt nem nyerhet." 12 Kolozsvári alighanem a fentebb említett akadémiai tervekre célzott, és még inkább az 1808-as törvényre, amelynek rendelkezése mindaddig óhaj maradt. Az ülés végén a sárosi Máriássy István ismét visszatért a témára és úgy nyilatkozott, hogy „a magyar nyelvre nézve jó volna egy tudós társaságot állítani." 13 Valószínűleg ennek a felszólalásnak köszönhető, hogy az aznapi kerületi végzésbe, all. pontba bevették kissé homályos szövegezésben - a „magyar tudományos egyesületek létesíttessenek" félmondatot is. S mivel a határozat szerint all. pontról másnap kívántak tanácskozni 14 , természetes, hogy akkor a Tudós Társaság ügye újból felmerült, immár a napirendhez tartozó tárgyként. Az egyik szemtanú meg is jegyezte naplójában: ,,A' mit itt tsak futólag mond Márjássy Ur, azt hónap Nagy Pál bőven kifejti, mellynek következésibe lesznek az Áldozatok." 15 Az 1825. november 3-i kerületi ülés döntő fordulatot hozott az akadémiai gondolat történetében. Az előző napi vita hírére nagy közönség gyűlt össze a teremben; többek között a főrendi tábla tagjainak egy része is. 16 A máramarosi követi írnok, Tar Gáspár által vezetett napló szerint ezúttal Takács Gáspár, Pozsony megye követe javasolta, hogy állítsanak fel egy magyar nyelvművelő társaságot, és ezt a nemzeti nyelv és nevelés ügyében alkotandó törvényben mondják ki. 17 Pongrácz Miklós rendőrségi ágens titkos jelentésében viszont arról írt, hogy Takács egy olyan társaság létrehozását sürgette, amely az iskolákban tanított tudományok tankönyveit magyarra fordítja. A jelentés szerint a pozsonyi követ azt is indítványozta, hogy a Nemzeti Múzeum tőkéjét, valamint az irodalomra és nevelésre tett más alapítványokat is fordítsák a magyar irodalom és tudományosság előmozdítására. 18 Pongrácz megfigyelése lehetett a pontosabb, mert a sérelmek és kívánatok közé a későbbiek folyamán bevett követelések között valóban szerepelt egy tankönyvfordító társaság. Hiteles lehet a Tar-féle feljegyzés is: legfeljebb a titkos ügynök a további fejlemények ismeretében már nem tartotta fontosnak a hozzászólás ezen részletét is megemlíteni. A titkos rendőr beszámolója szerint ezután a Komárom megyei Ghyczy Ferenc vetette fel, hogy szükség volna egy tudós társaságra, amely a magyar nyelvben levő különbségek felszámolásával megteremtené az egységes nemzeti nyelvet. 19 Tar Gáspár naplója ugyanezeket a szavakat az abaúji Komáromi István szájába adta, „nemzeti magyar társaság"-ként emlegetve. 20 Mivel Komáromi a november 5-én Kazinczy Ferenchez írt levelében még csak nem is céloz erre a felszólalásra 21 , valószínű, hogy a máramarosi írnok elhallás miatt tulajdonította neki a javaslatot. Egyes források szerint Dessewfy József gróf (Szabolcs megye) is sürgette a tudományos akadémia felállítását. 22 Az óhajnak a rendi ellenzék tüzes szavú vezérszónoka, Felsőbüki Nagy Pál, Sopron megyei követ adott súlyt, nyomatékot, ő a németesítő törekvésekkel, az uralkodó latinnal és a ma12. Szilágyi István: Kritikai adatok az 1825. évi országgyűlés november 2. és 3. napi tárgyalásainak történetéhez. = Adalékok a M.T. Akadémia megalapítása történetéhez (Bp., 1877) 21-22. jennek nyomán: Vaszary Kolos: Adatok az 1825. országgyűlés történetéhez (Győr, 1883)97. (a továbbiakban: Vaszary, 1825). 13. Vaszary, 1825. 112.; Zsoldos Ignác kéziratos naplója alapján: Gróf Széchenyi István beszédei (Bp., 1887) 26. 14. Idézi, említi Viszota, 1825. 79. 15. Pozsonyi Ország Gyűlési Jegyzések. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Quart. Hung. 2049. 45/2. f (a továbbiakban: Jegyzések). 16. Szilágyi I. i. m. 27. 17. Uo. 28. p.; ennek nyomán Szász K. i. m. 28. 18. Szekfű Gyula: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez. 1790-1848 (Bp., 1926) 326. (a továbbiakban: Szekfű: Iratok). 19. Uo. 328.; Viszota, 1825. 79. 20. Szilágyi I. i. m. 30. 21. Kazinczy Ferenc levelezése. 19. köt. (Bp., 1909) 450-451. 22. Uo. 452. (Kazinczy András 1825. nov. 5-i levele Kazinczy Ferenchez); Takáts Sándor: Széchenyi István gróf reuniója és az Akadémia alapítása. = T. S.: Kémvilág Magyarországon (Bp., 1980) 60. 453