A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Tóth Béla: Erasmus szerepe a magyarországi református iskolázásban

Tóth Béla Erasmus szerepe a magyarországi református iskolázásban Halálának 450. évfordulója alkalmából Erasmus megjelenése a középkor végi Európában olyan volt, mint mikor egy áporodott levegőjű teremben kinyitják az ablakokat és friss levegőt bocsátanak be. Előtte a középkor lomha egyhangúsága, a megszokás, a skolasztika merev gépiessége, gyakran ostobasága uralkodott. Ezzel már torkig volt minden értelmes ember. Erasmus ezen a megülepedett ködön tört rést egyre erőteljesebben kibontakozó kritikai szellemével - gondoljunk a Colloquia állandó bővítésére - s olyan bátor támadásokkal, mint az Enconium Morae, a balgaság dicsérete. Meglátja, hogy a világot megkérgesedett előítéletek, rövidlátó hatalmi befolyások, régen megüresedett tekintélyek tartják hatalmukban, s rájön, hogy az egyházi előírások (dogmák), ceremóniák semmit sem érnek, épp ellenkezőleg: megfojtanak minden életet. Ezeket az elmerevedett üres héjakat lehántani, a világot tőlük megszabadítani s az embereket a körülményes elavult módszerek helyett a legrövidebb úton, a legegyszerűbb módon elvezetni az igazsághoz, a friss, igazi élethez - ez a feladat. Az igazi bölcsesség, a valódi tudás a gondolkodás egyszerűségén, tisztaságán fordul meg, s nem a bonyolult szillogizmusok akármilyen szellemes szövögetésén. Erasmus egyéniségének alapvonása, ami egyszersmind rendkívüli bátorságát is jelzi, hogy elfogulatlan, független szellem, aki ezeket a súlyokat, béklyókat lerázza magáról, s szinte egy ártatlan gyermek tekintetével néz szét a világ zűrzavarában, s amit lát, ki is meri mondani. Szuverén szellem. Ezért nem bonyolódik vitákba sem. Ezek félrevinnék útjától. Egyházi téren, ami legközelebb állt hozzá (hiszen szerzetes volt), ez azt jelenti, hogy tanítása szerint nem a külsőségek, tekintélyek a fontosak, hanem a belső, a lelki tisztaság, amely a hit elsődleges forrásain, a Biblián s az egyházatyákon alapszik. E tanításával lesz a reformációs mozgalmak előkészítője, akarva-akaratlan hosszú ideig támogatója. De hatása is tágabb, átfogóbb. Azzal, hogy a kritikai vizsgálódás szabadságát, a gondolkozás szabadságát hirdeti és valósítja meg műveiben, és nem alkot új dogmákat, zsarnoki tanokat, az újkori európai gondolkodás, a felvilágosodás előfutára, megalapozója lesz. így válik Ramus, Morus, Melanchton szellemi kortársává s elődjévé. Erasmusnak szemére szokták vetni, hogy nem harcos, nem végletes szellem - s ez a szerencse! ő, aki eredendően szelíd egyéniség s meggyőződését kolostori cellákban, könyvtárakban, nyomdák korrektori szobáiban alakította ki, támadásaiban legfeljebb az enyhe, de találó szellemes csipkelődésig megy el. Erre a magatartásra oktatják ókori példaképei (Seneca), az Újszövetség vérévé vált tanításai, így alakul ki az a felfogása, melyet ismerői találóan a „keresztyén humanizmus" szavakba tömörítenék, s melynek alapvető vonása a tudás, a műveltség tisztelete, az egyszerűség, belső tisztaság, természetesség megvalósítása, amelyeket nemcsak az erkölcs, a moralitás s az esztétika területén igényelt és valósított meg, hanem természetesen a gondolkodás, a ráció világában is. Az előbbiek nyomán formálódott tiszta, világos stílusa (a stílus maga az ember), amelyhez egyéniségének könnyed bája csatlakozott, s kitűnő memóriája támogatta, mely készségesen ontotta tolla alá a találó, szellemes példákat úgy a mindennapi életből, mint az irodalomból. Tegyük még hozzá, hogy ez a toll rendkívül fürge volt, s az irodalom minden területén kiváló alkotások létrehozására tette képessé. Ezekhez járult még, hogy mindezt egy tiszta, megújított, a középkori lomposságtól megszabadított, a klasszikusokat 439