A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Tóth Béla: Erasmus szerepe a magyarországi református iskolázásban

(Cicero, Seneca) elérő latinsággal cselekedte, ami ugyancsak jelentős tényezője volt rendkívüli hatásának, sőt dicsőségének. Munkái sokaságát, sokoldalúságát, a kornak szinte minden jelenségére kiterjedő voltát, friss reagálásait tekintve, amelyek főleg leveleiben nyilvánulnak meg, s amelyek szinte egy európai folyóiratot képviselnek - akár korabeli újságírónak is mondhatnánk (e téren Voltaire legközvetlenebb elődjének, akitől csupán az éles támadó szellem hiánya különbözteti meg), minden újságírásnak fölébe emeli azonban rendkívüli, kora egész ismeretanyagát magába foglaló tudása s tántoríthatatlan, befolyásolhatatlan magatartása. E tulajdonságai révén vált a korabeli európai szellemi élet központjává, mondhatnánk, lelkiismeretévé, s egy igazi modern Európa, az európai kultúra minden tényezőjét (görögrómai műveltség, keresztyénség) magába foglaló szellemi megalapozójává, elindítójává. Az első igazi, mai értelemben vett európaivá. * Az első európaivá, olyan értelemben, ahogy József Attila annak nevezi Thomas Mannt, akiben a lelkiismereti szabadság, a gondolkodás szabadságának elismerése, sőt követelése mellett ott vannak korszerű szinten földrészünk műveltségének alapelemei, a klasszikus görög, római és a bibliai keresztyén kultúra ismerete és továbbéltetésük vágya. Ez az Erasmus, mint tudjuk, már életében megkezdte hatását Magyarországon nemcsak eszméinek, nézeteinek időszerűségével mind politikai téren (pl. a török elleni összefogás hirdetése), mind az egyház vonatkozásában (antidogmatizmus), mind műveltségének sokoldalúságával, filológusi tevékenységével (pl. Újszövetség-kiadás), varázslatos frnitudásával, de ezeken túl magatartásának vonzó, sugalló erejével is. Ebből az emberből bontakozott ki az első modern európai, keresztyén humanista tudós és tanító, s írásainak aktuális vonatkozásai, propagatív ereje révén az első újságíró. De éppen úgy mondható az első nagy európai pedagógusnak is. Közvetlen hatása hazánkban a 18. sz. végéig érződött az életnek szinte minden területén, a politikai, vallási gondolkodáson túl az irodalom, a nevelés, az iskolázás köreiben. A mi feladatunk most ezt a hatást szemügyre venni a protestáns, közelebbről a református iskolázás mezején. Tudjuk, hogy Erasmust határozott antidogmatizmusa, ceremóniaellenessége, belső vallásosságot igénylő felfogása milyen közel vitte a reformációhoz. Sokan ennek legjelentősebb előkészítőjét, segítőjét látják benne. Az iskolához, neveléshez pedig szinte minden művében megnyilatkozó tanítói magatartása kapcsolja. Csupán találomra néhány idevágó nevezetes cím: Adagia(1500), Enchiridion militis Christiani(1503), Derationestudii(1511), Institutio principis Christiani (1516), De civilititate morum puerilium, Colloquia (15181522). Magyar iskolában először Cox Lénáit tanítása révén jelent meg Kassán 1521-1525 között, de csakhamar felmerül az első erasmusi ihletésű tankönyv is iskoláinkban, a Heyden Sebald által Erasmus nyomán kialakított Puerilium Colloquiorum Formulae, melynek 153 l-es krakkói kiadásához a magyar szöveget első erasmista tudósunk, Sylvester János készítette,

1 amely ezután a 16. század folyamán még háromszor került kiadásra az iskolák számára (1552, Krakkó, 1591, 1596, Debrecen). De rövidesen Erasmus saját művei is napvilágot látnak Magyarországon, Honterus János kiadásában Brassóban, ő adja ki a Distichát (Dicta Catonis, RMNY 31.) 1539-ben, majd két év múlva kivonatos formában az Adagiát RMNY 43.

2 Valójában már ezek is tankönyvekül szolgáltak az evangélikusok iskoláiban, de munkáinak igazi karrierje három művének debreceni kiadásával kezdődött 1590-159 l-ben, ami a református iskolázásba való közvetlen belépését is jelzi. Ekkor jelent meg a Civilitas Morum... Az erkölcsnek tisztességes volta (1590, 1. L. Balázs János: Sylvester János és kora (Budapest, 1958), 1974. 2. A Disdicha az ő kiadása nyomán jelent meg még kétszer Szebenben, 1598-ban és Brassóban 1688-ban latinul, németül és magyarul (RMK II. 282, 1631). 440