A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Természettudomány - Papp László–Dudás Miklós: Adatok a Közép-, a Dél-Nyírség és környékének botanikai értékeiről

15. Zöld küllő (Picus viridis): Szórványosan megjelenő faj, mely az öreg tölgyes állomány perifériás részén és az erdőt határoló nyárasban figyelhető meg leginkább. Fészkelését ezidáig vizsgálati területünkön nem sikerült bizonyítani. 16. Szürke küllő (Picus canus): Ez a palearktikus elterjedésű faj ritka kóborlóként jelenik meg a területen. Néhány alkalommal sikerült szabadban megfigyelni (1988. II. 28., 1989. III. 10., 15.) és egy alkalommal megjelölni (1988. III. 7.) l-l példányt. 1988 őszén és 1989 tavaszán kisebb egyedszámnövekedést tapasztaltunk. 17. Fekete harkály (Dryocopus martius): Az Erdőspusztán új, az utóbbi években terjeszkedőben lévő faj (6). Rendszeresen észleltük és 1987-ben egy pár fészkelése bizonyítást nyert. A fészekodút magasan kőrisfába vájta. 18. Nagy tarkaharkály (Dendrocopos major): A leggyakoribb fészkelő harkályfaja az Arborétumnak. Télen is jelentős az állománya. Odúk készítésével fontos szerepet tölt be az egyéb odúlakó madarak megtelepedésében. Az itt található nagy seregélyállomány szinte kizárólag az általa vágott odvakban költ. 19. Közép tarkaharkály (Dendrocopos medius): Mint montán elem, középhegységeinkre jellemző faj, de a környező nagyobb erdőkben (Haláp, Gút) fészkel, őszi-téli kóborlásuk során jelennek meg a Kőrisesben. (Pl.: 1986. XI. 7-én 4 példányt észleltünk.) 20. Kis tarkaharkály (Dendrocopos minor): Szintén őszi-téli időszakban jelenik meg néhány példánya (1986.X. 15.: lpd,XI.7.: 2pd, 1987. II. 8.: 2 pd, 1988. X. 12.: 1 pd. jelölve). 21. Füsti fecske (Hirundo rustica): A területen nem költ, költő párokat az erdővel határos tanyák istállóiban figyeltük meg. Az erdő légtere azonban állandó vadászterületük és az Arborétum szélső fáinak ágaira gyakran szállnak le pihenni. 22. Molnárfecske (Delichon urbica): Az erdő feletti légtérben gyakorta megfigyelhető. 1987-ben az utolsó 25-30 egyedből álló csapatát X. 3-án észleltük. 23. Sárgarigó (Oriolus oriolus): 1-2 párban költése feltételezhető. Átvonuló példányai tavasszal gyakoribbak. 24. Holló (Corvus corax): Egy alkalommal (1986. XII. 31-én) észleltük csak a területen. Alföldi terjeszkedése miatt újabb megjelenése várható. 25. Dolmányos varjú (Corvus cornix): Ez a faj vizsgálati területünkön nem fészkel. Nyáron a vetési varjúnál nagyobb számban figyelhető meg, s mint a kisebb énekesek fészekrablója, jelenléte nem kívánatos. 2j6. Vetési varjú (Corvus frugilegus): Nyáron szórványosan, télen pedig tömegesen előforduló faj. Főként pihenni, éjszakázni beáramló állománya jelentős. 27. Csóka (Corvus monedula): Ritka fészkelőnek számít. 1986-ban fészkelt egy pár egy villámsújtotta fatörzs odvában, később ez a fészkelőhely a fa kivágása miatt megszűnt. Téli időszakban az átrepülő varjúcsapatok kis hányadát alkotja. 1988-ban öreg korhadt tölgy odvában ismét fészkelt 2 pár. 28. Szarka (Pica pica): Az Arborétum szegélyzónájában költ és a mellette lévő bokrosokban, fasorokban is megtalálható a fészke. Az Arborétum területén rendszeresen előforduló fajnak tekinthető. 41