A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Néprajz - Takács Béla: „Népművelés” a Hortobágyon a XVIII. században

hogy a Bibliában levő csodákat józan okossággal kell értelmezni. A pásztor megköszöni a tanítást a barátjának, majd „egymást meg-tsókolgarván", a természetvizsgáló „el-megy dolgára". Jeney György könyvét a benne található ceruzával és tintával írt nevek, feljegyzések szerint sokan olvasták. A címlapon az első tulajdonos neve áll: Szatsvay, de ezt később áthúzták. A szerző hivatkozik művében az újságírók nemes tevékenységére, Szacsvay Sándor 1785-től a Bécsben megjelenő Magyar Kurír és a Magyar Múzsa szerkesztője volt. A könyv előzéklapján ceruzával öt nevet írt valaki, de ezek közül csak Dugonits András nevét tudtuk elolvasni. „Szemerjay Kováts Sámuelé" felirat következik, alatta „Szakács Zsigmond ajándékából bírja Tóth Ferentz" szöveg, ez alatt Szabó Rebeka név olvasható. A címlap hátoldalára valaki ezt írta: „Szorgalma jutalmául nyerte Szakács Zsigmond tanítójától... (a név olvashatatlan) 1843. jan. 7." A könyv hátlapján levő egyik üres lapon állatorvosi recept, és az alábbi szépen írt szöveg olvasható: „Eredeti magár románcok meg az hátra levőket, Hubay Miklós, Palugyay, 3 db Himfy, Hetfort és Klárika 2 db, Sigvart 2 darab, Magár Minerva." A másik lapon nagyon primitív betűkkel írta be a nevét a tulajdonos: „Ez a Könyv tartozik Gorog - nyilván Görög, T. B. Josefhez." A felsorolt nevek és művek közül Hubay Miklósról tudjuk, hogy a Költeményes munkái 1810-ben láttak napvilágot. A Palugyay az alábbi kiadványra utal: „Palugyay története. Melly az ifjú Palugyay Andrásnak Bubek Kriskával való hiv szerelmét foglalja magában. Pest, 1808." Kisfaludy Sándorra utal a Himfy álnév. A „Herfort és Klárika" teljes címe: Herfort és Klárika. Valami az érzékeny szíveknek kedvekért Németből magyarra fordította Sz. S. 2 rész. Pest 1792-1793." Sigvart talán azonos lehet H. C. Sigwart (1789-1844) német filozófussal. A Magyar Minerva szépirodalmi folyóirat első száma 1800-ban jelent meg. A bejegyzések arra utalnak, hogy Jeney György művét a hortobágyi pásztorok aligha olvashatták, az írása után esetleg Görög György lehetett paraszt származású, viszont Szabó Rebeka nem lehetett pásztor. Az említett szerzők romantikus stílusban írták kisebb-nagyobb műveiket, Jeney György könyve más tartalommal ugyan, de szintén ezt az irányzatot követi, hiszen a beszélgetések zöld gyepen, kies völgyben folynak, egyáltalán romantikus a pásztor és a természetvizsgáló találkozása, jámbor igyekezete, hogy a pásztorokat oktassa. A magyar romantikus irodalomnak tehát ilyen termékei is vannak, amelyek a korszak ízlését, lelkivilágát még érdekesebbé, gazdagabbá teszik. 406