A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Néprajz - Dankó Imre: Vízgazdálkodásunk népi alapjai II.

deklődése középpontjában.

4 Különösen ebben az utóbbi kérdésben sokoldalú, változatos kutatás folyt; feldolgozás és terv készült, sőt bizonyos munkálatok is megindultak.

5 A Hortobágy táji kérdéseiről szólva Borsy Zoltán is hasonlóképpen vélekedett. Kifejtette, hogy „a Debrecen környékéről megrajzolt kép hiányos volna, ha nem szólnánk a Hortobágyról, hiszen ez a terület az elmúlt századokban fontos szerepet töltött be a város gazdasági életében".

6 Hidrológiailag arra kell rámutatnunk, hogy a Hortobágy az ármentesítés-folyószabályozásig a Tisza árterülete volt. Az áradások vizével a mélyebben fekvő, lefolyástalan területek - fenekek, laposok, fertők - mindig kaptak vízutánpótlást és ezért nagy kiterjedésű mocsaras területek alakultak ki rajta. A különben is rendkívül lapos felszínből némiképpen kiemelkedő alacsony hátságokon, szárazulatokon pedig szikes legelők, korábban facsoportos, úgynevezett ligeterdők voltak. A puszta több ilyen, vízrajzi szempontból is megfelelő helyén már az őskorban települések jöttek létre.

7 De települések, apró falvak létesültek a középkorban, a honfoglalást követő időszakban, az Árpád-korban is.

8 Ennek az aprófalvas települési formának a felszámolását nem lehet egyértelműen a török háborúságok számlájára írni. A hortobágyi falvak jelentős hányadának elnéptelenedése - amennyiben a tatárjárás után újratelepült - már a XIV. században megindult; a zselléresedés terjedése és más gazdasági-társadalmi okok következtében.

9 A XVI-XVII. század hadjárásai már csak a még megmaradt néhány falu felszámolásában vettek részt. Az így kialakult pusztát, amely fokozatosan leginkább Debrecen és részben a környező mezővárosok (hajdúvárosok) határába olvadt be, a debreceniek leginkább legelőként hasznosították. Vízgazdálkodási szempontból nagyjelentőségű a puszta közepén álló híd, amely a pest-debreceni útban mindenkor fontos pont, vámmal egybekötött átkelőhely 4. Benedek Pál: Jelentés az alsó-szabolcs-tiszai ármentesítő-társulat választmányához a belvizek levezetésére vonatkozó tervezetről (Debreczen, 1880) - Várady Géza: Műszaki leírása az alsó-szabolcs-tiszai ármentesítő-társulat Tisza-balparti belvizei szabályozása és a debreczen-hortobágyi puszta öntözése tervezetének előleges ismertetése (Debreczen, 1897) - Rácz Lajos: Közérdekű öntöző csatornák a Hortobágyon - Debreczeni Gazdasági Lapok 1899, 2. sz.; Vinnay Géza: A Hortobágy öntözésének terve Debreczeni Gazdasági Lapok II. 1900. 13. sz.; Várady Géza: Műszaki leírása az alsó-szabolcsi-tiszai ármentesítő-társulat árterületeire vonatkozó általános belvízrendezési terveknek (Debreczen, 1902) - Takáts Sándor: Csatorna terve Debreczen és a Tisza közt 1727 - Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle XI. 1904, 318-320.; Ecsedi István: A Hortobágy puszta jelene és jövője - Uránia 1912, 485-494.; Vő.: A Hortobágyi Intéző Bizottság. (Ötvenéves jubileumra) Debreczeni Képes Kalendáriom 1923,71-72.; Vő.: A Hortobágyi Intéző Bizottság története (Debrecen, 1931) - 'Sigmond Elek: A hazai szikesek és megjavítási módjaik (Budapest, 1933) - Békéssy László: A Hortobágy hasznosítása - Debreceni Gazdasági Lapok VI. 1904,15. sz.; Vő.: A Hortobágy hasznosítása. Az érem másik oldala - Uo. VII. 1905, 24. sz.; Tikos Béla: A Hortobágy jobb hasznosítása. Kalendárium az 1948. esztendőre (Debrecen, 1948) 106-109. 5. Arany Sándor: A hortobágyi ősi szikes legelőkön végzett talajfelvételek - Kísérletügyi Közlemények XXIX. 1926.1. füzet.; Vő..-A hortobágyi szikes talajok javítási lehetőségei -Mezőgazdasági kutatások 1935.; Szabolcs István: Hortobágy talajai (Budapest, 1954)- Szabolcs István-Máté Ferenc: A hortobágyi szikes talajok genetikájának kérdéséhez - Agrokémia és Talajtan 1955. IV. k. 1. sz. 31-38.; Szelényi Ferenc: A hortobágyi vizesugar kísérletek eredményei - A debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve 1956 (Budapest, 1957) 21-38. 6. Borsy Zoltán i. m. 24. 7. Sz. Máthé Márta i. m. - Zoltai Lajos: Debreczen vidékének kő- és bronzkora - Debreceni Képes Kalendáriom 1907, 37-54. 8. Mesterházy Károly: i. m. - Módy György i. m. - Zoltai Lajos: Debreceni halmok, hegyek, egyéb mesterséges emelkedések, úm. laponyagok, telkek, ülések, dombok, gerendek és hátak a város határában, valamint külső birtokain (Debrecen, 1938) - Vő.: Ásatások a hortobágyi Porosháton. Jelentés a Debreceni Városi Múzeum 1912. évi munkájáról (Debrecen, 1913) 56-66. - Vő.: Települések. Egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV. században (Debrecen, 1925) 9. Balogh István: A cívisek világa (Budapest, 1973) 31-34.; Szabó István: Hanyatló jobbágyság a középkor végén - Századok 1938, 10-59. 348