A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Szűcs Ernő: Hadifogságom első négy hónapjának története

4. kép. A rehnai tábor tiszti részlege amelyben két katonatiszt (Fűrész Gyula százados és Kiss főhadnagy) lakott.

8 Mellettük egy kis, 30-40 cm magas patkóalakú homokemelvény létezett, s ennek felsőlapján üveg és cserép darabok, valamint kavicsok segítségével, piros, fehér és zöld színek felhasználásával ki volt rakva a koronás magyar címer. Ezzel jeleztük táborunk nemzeti hovatartozását. Ettől távolabb, de vele egyvonalban volt kijelölve a részleg főzőhelye, ahol készítgettük kényszerszülte „csodálatos" receptjeinket. A tisztirészleg egyébként csupán tízegynéhány katonatiszt szállásából állt. Mi olyan alapon kerültünk oda, hogy bátyámnak, Ferencnek tábori lelkészi megbízatása volt, és ez abban az időben tiszti rangot jelentett. Én, mint öccse vele lakhattam, s magammal vihettem azt a Kovács Bélát, akivel pár évvel előbb egy osztályba jártunk a debreceni Református Gimnáziumban. Ő vele ápr. 20-án találkoztam össze még Wismarban. Béla pedig negyedik lakótársnak magával hozta Fehér Lehel barátját.

9 Nemsokára megkezdődött a tábor rendezése. Az azonos nemzethez tartozókat összeköltöztették, s egymástól 5 méteres, üresen hagyott sávokkal elkülönítve, nagyjából azonos létszámú (kb. 160 fő) blokkokat alakítottak ki. Mellettünk pl. a lettek területe volt. Mi magyarok, létszámunk miatt, négy blokkban nyertünk elhelyezést. Egyikben 158 levente (névsorukat még ma is őrzöm), a másodikban a tüzérek, a harma8. Fűrész Gyula eredeti foglalkozása tanító volt, s tartalékos tisztből lett hivatásos tiszt. Később <5 lett és volt végig az „iskolás leventék zászlóaljának" parancsnoka. Velünk együtt tért haza a fogságból. A Dunántúli Inárcson pedagógusként működött. Helytörténeti gyűjteményt hozott létre, s abban helyezte el a „hadifogoly iskola" eredeti iratait. 9. Fehér Lehel Pécelre való fiú volt. Kovács Béla 1960 után azt közölte velem, hogy Lehel nem tért haza, hanem beállt az idegenlégióba. 321