A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Szűcs Ernő: Zum Auftreten von Übergangsformen bei den Betrieben im Industrieleben von Debrecen in den Jahren zwischen 1848 und 1867

1945. május 27-én ünnepelte Nagybákay Antal cégfőnök 60. születésnapját, mely alkalomból meleg köszöntő sorokban gratulált a 26 munkatárs, melyeket valamennyien alá is írtak.

63 A névsor a következő: Németi József Somogyi Endre Fábián Imre Szabó Lajos Horváth Károly Scherfel Tibor Reményi László Mészáros Sándor Bujdosó József Mikó Zoltán Schmidt Gyula Cséka Margit Kerezsi János Lévai Zoltán Varga László Molnár András Főző Béla Szekeres András Füle Károly Váradi Ferenc Demeter Árpád Baán János Zsuga Lajos Kiss Antal Ludman József Barna Sándor Ugyanezen a napon érkezett haza szovjet fogságból dr. Nagybákay Antal erdélyi menyasszonya segítségével. Dr. Nagybákay Antal június 8-án szintén megkapta a cégjegyzési jogot.

64 A két cégvezetői jogosultságú ifjú Nagybákay közt úgy oszlott meg a munka, hogy Antal vette át az irodai adminisztráció s az inflációs pénzkezelés ügyeit, Péter pedig az árubeszerzést. Id. Nagybákay Antal a legfelsőbb irányítást végezte. Az üzlet vezetésében együttműködött még a főnökséggel a vezető tisztviselőkből kinevezett „vezérkar" is, úgy, mint a háború előtt, ami nagyszerűen bevált. Sőt most a „vezérkar" még ki lett egészítve egy ún. „kis vezérkarral" is. Azonkívül az üzemi bizottság is minden fontosabb dologban meg lett kérdezve. Az üzemi bizottság tagjaiul a következőket választották meg: Baán János elnök, Horváth Károly és Zsuga Lajos tagok. A III. triumvirátus időszaka (Nagybákay [Rickl] Antal, dr. Nagybákay Antal, dr. Nagybákay Péter) 1945-1949 Az üzletmenetet a beszerzési nehézségek és az új forint bevezetéséig (1946. aug. 1.) tartó szörnyű infláció nehezítette. Igen nagy problémát jelentett a folyamatosan visszaérkező (fogságból, katonaságtól, menekülésből) régi munkavállalók kérdése. Fentebb már beszámoltam e nehéz munkáról, de a cég - ha nem is tudott mindenkit visszavenni - minden kilépőnek külön végkielégítést juttatott, a fogságból hazatértek pedig még külön egyhavi fizetett szabadságban részesültek. Az 1945. május 27-i 26 fős létszámból Szekeres András a nyár folyamán elhalálozott (temetéséről a cég gondoskodott), Bujdosó József, Lévay Zoltán és Barna Sándor kiléptek. Visszavételre kerültek viszont Tóth János, Csordás Lajos, Hajdú Lajos, Új István, Román Zoltán, Kiss György, Kovács Károly. 1946 első félévében további visszatérő dolgozók távoztak végkielégítéssel: Bartha Lászlóné, Veress Ilona, Jakab Margit, Turchányi Jenő, Riskó Mihály, Simon Gyuláné, Bakóczi László. Idegenben hunyt el Pilavszki Emil és Weber Antal. Ebben az időszakban tértek vissza: Jolsvai Mihály, Asztalos József, Balogh István, Füleki Ferenc, Jenéi Sándor, Csepregi Antal, továbbá Szőllősi András, Nagy József, Király Imre, Pataki József raktári munkások. Új felvétel volt Hegedűs Stefánia gépíró, aki a Benyáts Emil cégtőljött át. A katonaságtól szerelt le Csellé Pál és Sulyok Gyula, viszont bevonult Molnár András. Dr. Nagybákay Péter cégfőnök 1946. június 15-i megmaradt kézírásos feljegyzése szerint: „1946. június 15-én vagyunk 30-an."

65 63. Eredeti gratulálólevél 1945. május 27-ről cikkíró birtokában. 64. A debreceni törvényszék CT 309/13/1945. sz. végzése 1945. június 8-ról. (Cikkíró birtokában.) 65. Eredeti kézírásos feljegyzés cikkíró birtokában. 288