A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Szűcs Ernő: Zum Auftreten von Übergangsformen bei den Betrieben im Industrieleben von Debrecen in den Jahren zwischen 1848 und 1867

a kibombázott Fábián Imre engrosvezető családjával, Baán János családjával, Schmidt Gyula, Ludmann József, Kovács Károly, László János feleségével, Németi József főkönyvelő leánya, és még néhány kibombázott debreceni család. Dr. Nagybákay Antal honvéd bajtársaival együtt okt. 16-án délelőtt hagyta el a várost Hajdúböszörmény, Tiszapolgár, Budapest irányába.

59 Október 19-én a szovjet csapatok bevonultak Debrecenbe. 21-én Sesztina-Nagybákay Jenő cégtulajdonos és felesége, Csanak Margit tragikus körülmények között elhunyt. Ideiglenesen házuk kertjében temették el őket, ahol a cég képviseletében Főző Béla árkalkulátor vett részt. Csak december 7-én szállíthatták át holttestüket a Köztemetőben lévő családi kriptába.

60 Az üzlet különben okt. 19.-nov. 24-ig zárva volt. Az üzletkulcsok a megszálló szovjet parancsnokságnál voltak. A bolt elé őrséget állítottak, és a vasraktárt hadizsákmánynak nyilvánították. Az áruraktár nagy részét elszállították térítés nélkül: a tiszafüredi ideiglenes hidat építették fel belőle. A kulcsokat a házban tartózkodó alkalmazottaknak Barna Sándor, a Providentia biztosító volt vezetőjének segítségével sikerült visszakapni, aki tolmácsként tovább intézte a katonai hatóságokkal az ügyeket. Az üzlet vezetését Németi József főkönyvelő, Szabó Lajos detailvezető és Fábián Imre engrosvezető, valamint Barna Sándor közösen végezték. A megnyitáskor csak 12 alkalmazott működött, de 1945 márciusára a létszám már 18-ra emelkedett. Nagybákay Antal társfőnök Budapestről kalandos úton eljuttatott március elejei levelére a fent említett vezetők és még néhány más régi alkalmazott ugyanilyen módon válaszolt, beszámoltak a Debrecenben történtekről, és hazahívták főnöküket. Az 1944. szeptember vége és 1945. március vége közti időszakra vonatkozólag Németi József főkönyvelő feljegyzést készített, amit mellékletben (II.) közlök. Nagybákay Antal cégfőnök és kisebbik fia, dr. Nagybákay Péter 1945. ápr. 12-én érkeztek meg Debrecenbe, ahol a „páratlan hűségű és áldott jó munkatársak nagy szeretettel fogadták főnöküket és családját". A Sesztina Lajos céget addig vezető négyes bizottság: Németi József, Szabó Lajos, Barna Sándor és Fábián Imre hivatalosan átadták főnöküknek az üzletet. Tekintettel arra, hogy Nagybákay Antal a Sesztina-Nagybákay Jenő halála folytán már csak egyedül jegyezte a céget, fiát, dr. Nagybákay Pétert azonnal beadta a cégbírósághoz cégjegyzési jogosultság végett, ami ápr. 18-án már meg is érkezett.

61 Ezután az égető személyzeti kérdés megoldása került azonnal sorra. Nagybákay Antal hazaérkezésekor, mint fentebb láttuk, 18 volt az alkalmazottak száma. Ha a régi nagy 72-es számból leszámoljuk azokat, akik a háború folyamán hősi halált haltak: Varga István Jablonkai Mihály Ballá László vagy elhaltak, mint Pilavszki Emil, vagy még a fogságban szenvedtek, vagy nyugaton vol:ak, vagy időközben másutt helyezkedtek el, az itthon levők közül még mindig többen ostronolták a négyes bizottságot, hogy őket is vegye a cég vissza. E kívánságok normális körülmélyek között jogosultak lettek volna, de az akkori körülmények között, egy összezsugorodott, önkrement boltban a legjobb akarat mellett sem lehetett mindenkinek kívánságát teljesíteni. \. következő hó május 1-jére még 8 ember visszavételét engedte meg nehezen az üzleti kalkuláló. A többiek, akik jelentkeztek - ha nagy megerőltetést is jelentett a cégnek -, mind megkap:ák végkielégítésüket, akár járt az nekik, akár nem. A fogságban lévők hozzátartozói pedig nind havi segélyben részesültek. A másutt elhelyezkedettek közül ki kell emeljem Vass Gábor is Illyés Ferenc volt alkalmazottakat, akik a távollevő Tamássy Lajos vasüzletét vették át, majd imikor Tamássy hazaérkezett, Vass Gábor önálló boltot nyitott, míg Illyés Ferenc társként maadt Tamássynál.

62 59. Cikkíró visszaemlékezése debreceni tartózkodására 1945. október 15-16-án. 60. Debreceni Képes Kalendárium 1946. 42., 68., továbbá Főző Béla kalkulátor visszaemlékezése. 61. A debreceni Törvényszék CT 309/11/1945. sz. végzése 1945. ápr. 18-ról. (Cikkíró birtokában.) 62. Csellé Pál volt munkatárs eredeti levele cikkíróhoz 1988. okt. 18-ról. 287