A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Szűcs Ernő: Zum Auftreten von Übergangsformen bei den Betrieben im Industrieleben von Debrecen in den Jahren zwischen 1848 und 1867

1936 őszétől 1938 végéig az alábbi új belépőkről van tudomásom: Zsuga Lajos 1936. szept. 15. 1949. okt. 14. Csellé Pál 1937. szept. 15. 1949. okt. 14. Balogh István gyakornok 1937. okt. 1. 1949. okt. 14. Tóth János rakt. m. 1938. júl. 1. 1949. okt. 14. Firtkó (Füleki) Ferenc 1938. szept. 15. 1949. júl. 25. Kondás Endre 1938. 1940. okt. 31. Budinszky Gyuláné 1938. (?) 1941. jan. 31. Ekkortájt léptek még be, György György István gyakornok, id. Trocsányi Endre, és Für János segéd, ifj. Trocsányi Endre, Pausz Ferenc és Boga Péter tanuló. Zsuga Lajos debreceni lakatosmester fiaként került tanulónak a céghez, így már nem volt előtte teljesen ismeretlen a vasszakma. Felszabadulása után is megmaradt a cégnél mint segéd. A II. világháború után üzemi bizottsági tagnak is megválasztották. Az államosítás is a cégnél érte. Csellé Pál szintén debreceni illetőségű tanulóként lépett be 1937-ben. Felszabadulása után mint segéd dolgozott egészen az államosításig nagy szorgalommal és szaktudással, időnkint irodai beosztásban is. Schmidt Gyula bácsi mellett nagy érdemei vannak a régi üzleti hagyományok ápolása, a régi dolgozók összetartása terén és abban, hogy tevékeny részt vállalt e cikk adatainak feltárásában és kiegészítésében, Balogh István gyakornok szintén egészen az államosításig dolgozott kitartó szorgalommal a cégnél és hosszú időn át a segédszoba lakója is volt. Tóth János tiszaeszlári születésű üzleti segédmunkás, majd pénzbeszedő eljáró, megbízható szorgalmas munkásember, aki Schwarz Dóri bútorkereskedéséből jött a céghez és ott működött az államosításig. Firtkó (Füleki) Ferenc Sárospatakról került Debrecenbe, ahol sógorának Pavletits Ferencnek szép vasüzlete volt. A szorgalmas munka mellett numizmatikával és bélyeggyűjtéssel is foglalkozott. Csaknem az államosításig 1949. júl. 25-ig volt a cég állományában. Budinszky Gyuláné a Kardos László vászonkereskedésből jött a Sesztina céghez, ahol belső pénztárosa volt 1941. jan. 31-ig, mikor is férjével együtt Beregszászra távozott. Kondás Endre a Felvidékről jött, Kassáról. Innen 1940. okt. 31-vel távozott a dr. Schmitz Sándor céghez Husztra.

54 Az 1938-as év őszén visszacsatolt felvidéki területek átvételének katonai intézkedései következtében a Sesztina cég alkalmazottaiból 11 fő teljesített katonai szolgálatot 2-3 hónapig. December végén azonban valamennyi visszatért a maga posztjára. Az ország megnagyobbodása miatti öröm kifejezéséül s az itthon maradottak munkatöbbletének honorálására a cég főnökei minden alkalmazottnak pluszként egy negyedhavi fizetést juttatott. A hadba vonultak pedig megkapták teljes havi illetményüket, mintha itthon dolgoztak volna. A világválság elmúltával a gazdasági élet újra megélénkült, ami az alkalmazottak szép létszámemelkedésében is visszatükröződött. A cég alkalmazottainak száma ugyanis 1938. dec. 31-én 59 fő lett, ami az 1919. évi 17 főhöz viszonyítva 300%-nál is magasabb. Az alkalmazottak beosztás szerinti összetétele különben az alábbi volt: 1 utazó tisztviselő 11 irodai tisztviselő 1 üzleti pénztáros 27 kiszolgáló segéd 6 tanuló 1 eljáró, pénzbeszedő 12 raktári segédmunkás. 54. Nagybákay (Rickl) Antal i. m. (31) IV. 240. 283