A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Szűcs Ernő: Zum Auftreten von Übergangsformen bei den Betrieben im Industrieleben von Debrecen in den Jahren zwischen 1848 und 1867

mint kiváló, agilis szakember. 1936/37-ben házépítésénél a cég készpénz, áruhitel és váltójót állással támogatta. 1947. jún. 15-én sógorával Fábián Imrével együtt közösen önálló üzletet nyitott Debrecenben a főutcán, amihez a Sesztina cég 15-15 000 ft végkielégítéssel járult hozzá, és mely csak 1952-ben szűnt meg. A vevők, különösen a kisiparosok körében közszeretetnek örvendett. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Sesztina Lajos cég II. világháború utáni újramegindításában. Fábián Imre Törökszentmiklóson született 1904-ben. Szakmáját is itt tanulta a Külley Béla cégnél és itt is segédeskedett. 1924-ben jött Debrecenbe a Sesztina Lajos céghez, ahol rövidesen az irodába került és az engros üzlet megrendelés felvételi és levelezési munkáit látta el engrosvezetői beosztásban. Sógorával Szabó Lajossal együtt 1947-ben lépett ki a cégtől és alapította meg a Fábián és Szabó céget, melyet 1952-ig közösen vezettek. Kiváló szakember, rátermett tárgyalófél volt, akinek szintén nagy érdemei vannak a S. L. cég 1945. november végi újra megnyitásban. Füle Károly Cegléden született és ott is szabadult fel mint segéd. Szolgált Temesvárott, és Budapesten a Kiss Ernő és Társa szaküzletében. Innen 1924-ben lépett be a Sesztina céghez, ahol előbb mint segéd, majd a vízvezetékrészleg szakértőjeként, és árufelvételezőként működött. A kereskedelmi utazókkal tartotta a kapcsolatot, amennyiben a durva és szeráru kivételével szinte valamennyi cikkutánpótlást intézte. Az államosítás is itt érte, de előbb még 25 éves jubileumát is megülhette, amikor díszes diplomát és nagyobb pénzjutalmat kapott. Németi József 1925-ben lépett be a céghez. Banktisztviselőként kezdte, és így mint könyvelő, majd mint főkönyvelő működött egészen az államosításig. Igen nagy érdemei voltak az üzlet 1945. november végi újra beindításában. Mint kiváló számviteli szakember tökéletes megbízhatósággal és pontossággal vezette az üzlet könyvelését, készítette el az éves mérlegeket és számos esetben tett a cég főnökei által elfogadott javaslatot a dolgozók anyagi ösztönzésének növelésére. Muraközi Tibor 1925-ben tanulóként lépett be a céghez, ahol 1928. máj. l-jével felszabadult. Ettől kezdve egészen 1941. május l-ig segédként dolgozott. Innen a Debreceni Vas- és Rézbútorgyárhoz ment, amely üzem a Sesztina cég érdekeltsége volt, tisztviselőnek 1944. dec. l-ig. Ekkor önállósította magát Debrecenben, és üzletét 1952-ig folytatta annak megszűnéséig. Kiss Antal üzleti segédmunkás, majd árukihordó 1926-ban lépett be. 1932-ben a S. L. cég támogatásával kis családi házat épített. Felesége éveken át vállalta az üzleti dolgozók öltözőjében (mosdójában) használt törülközők mosását, amit a cég fizetett.

51 Fő munkaeszköze volt egy kerékpár, az árukihordás könnyítése, ill. gyorsítása végett. Az államosítás is a cégnél érte. Scherfel Tibor 1908-ban született Szepesolasziban gyógyszerész apától, akit, mikor a Szepességről menekültek 1919-ben a vagonban Debrecenben egy román katona véletlenül elsült fegyvere agyonlőtt. Scherfel Tibor Késmárkon a Zwicker Alfréd vasüzletében szabadult fel. 1926-ban jött a S. L. céghez, ahol is az államosításig egyfolytában dolgozott. Végtelenül derék, ügyes szakember volt és kitűnő ízlésű kirakatrendező. A cég minden kirakatát és vásári kiállítást ő rendezte húsz éven keresztül. Korán 48 éves korában halt meg Debrecenben 1956-ban. Csordás Lajos 1927-ben lépett be mint tanuló. 1930-ban szabadult és ettől kezdve egészen az államosításig mint segéd, majd mint segédraktárnok a cég alkalmazottjaként dolgozott. Különösen eredményes munkát végzett az 1945/46-os inflációs időkben mint ügyes és agilis árubeszerző. Igen korán 41 éves korában halt meg Debrecenben 1953-ban. Budinszky Gyula szintén 14-15 évig dolgozott a Sesztina Lajos cégnél. Kiváló szakember volt, aki 1941. jan. 31-vel lépett ki és nyitott üzletet a csak nem régiben visszacsatolt Beregszászon. A háború után a szovjet internálásból szabadulva Mosonszentjánoson sikerült új üzletet nyitnia, amit rövidesen abbahagyva Győrben lett üzletvezető egy államosított vasüzletben. 51. Kiss Antal: Volt egyszer egy vasudvar. In HÁLÓZAT (A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozóinak lapja Debrecen 1985. okt. 10. sz.) 280