A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Szűcs Ernő: Zum Auftreten von Übergangsformen bei den Betrieben im Industrieleben von Debrecen in den Jahren zwischen 1848 und 1867

7. kép 1919. június 14. Sesztina Jenő cégfőnök 50 éves születésnapján. Deák Jenő kiszolgáló segéd Szigethy Lajos kiszolgáló segéd második széken ülő sor: Sztraka Péter üzletvezető Sesztina Jenő cégtulajdonos Weszter Béla társtulajdonos Király János kiszolgáló segéd harmadik álló sor: Molnár János raktári munkás Elekes Dezső könyvelő Cséka Margit számlázó Szabó Jenő kiszolgáló segéd Győry Imre kiszolgáló segéd Somogyi Endre raktárnok Dobsa Béla kiszolgáló segéd Dézsi József kifutófiú Bakos István utazótisztviselő Tar Sándor raktári munkás. A román megszállás 1919. ápr. 23-tól 1920. márc. 11-ig tartott, mely idő alatt a Sesztina Lajos vaskereskedés 24 247 korona effektív kárt szenvedett az elszállított, de soha ki nem fizetett áruk miatt. A trianoni békeszerződés pedig elcsatolta Debrecen város természetes vonzáskörzetének legnagyobb részét: Ermelléket, Szilágyságot, Szatmár vidékét. Némileg kárpótolta csak a nyugat-bihari területek Nagyvárad elvesztése miatti kényszerű átigazodása. Igen komoly gondot okozott még a húszas évek első felében a szörnyű infláció, ami a kereskedelmi élet folytatását szinte elviselhetetlenné tette. A Felvidék elvesztésével a felvidéki, elsősorban mecenzéfi vasaslegények is elmaradtak, a vándorlások csak a csonkaországra szorítkoztak, de itt is 276