A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Szűcs Ernő: Zum Auftreten von Übergangsformen bei den Betrieben im Industrieleben von Debrecen in den Jahren zwischen 1848 und 1867

megritkultak. A Sesztina cég dolgozói is elsősorban a debreceni és tiszántúli lakosokból toborzódtak. Az önállósodási törekvések a nehéz gazdasági viszonyok miatt szintén megcsökkentek, megnövekedett az egy munkahelyen hosszabb időt töltő dolgozók aránya. Egyébként a húszas évek új belépőinek valószínűleg nem teljes sora ezt a képet mutatja: özv. Konrád Dezsőné pénztáros 1920. 1941. Kohaut (Váradi) Ferenc 1921. máj. 1. 1949. okt. 14. Szabó Lajos (először) 1921. aug. 15. 1924. márc. 15. Füle Károly 1924. febr. 2. 1941. okt. 14. Oláh Barna 1924. 1928. Kelé Dénes 1924. 1940. Fábián Imre 1924. szept. 1. 1947. jún. 15. Németi József főkönyvelő 1925. márc. 1. 1949. okt. 14. Muraközi Tibor (tanuló) 1925. szept. 8. 1941. máj. 1. Szabó Lajos (másodszor) 1925. szept. 15. 1947. jún. 15. Kiss Antal (üzleti segédmunk.) 1926. aug. 1. 1949. okt. 14. Scherfel Tibor 1926. szept. 26. 1949. okt. 14. Csordás Lajos (tanuló) 1927. 1949. okt. 14. Gombi Imre 1927. (?) 1930. Budinszky Gyula 1927. (?) 1941. jan. 31. Major Ferenc 1928. 1940. okt. 31. Illyés Ferenc (tanuló) 1928. Mészáros Sándor pénzbeszedő 1928. (?) "JT949. Ebben az időszakban dolgozott még hosszabb-rövidebb ideig a Sesztina Lajos cégnél Telki József és Füzessy Barna tanuló, valamint Bisztricsányi, Réz, Bardócz, Turtóczky segédek. Ezenkívül Csurgay István, aki később a Tóth Gyula cég vezető munkatársa lett, és Sinai Imre, aki később az illatszerész szakmára váltott át. Ez időszakban lépett be Kovács Sándor is, aki 1930-tól a Sztraka Péter kiválása után néhány évig detailvezető is volt. Az adatok itt meglehetősen hiányosak, aminek oka elsősorban az üzleti könyvek megsemmisülése. Egy adat azonban bizonyos, 1928 év végén Weszter Béla cégfőnök az évi jelentése

47 szerint a Sesztina cég személyzetének létszáma: 29 alkalmazott és tanuló, valamint öt raktári munkás. Ezenkívül Molnár János volt raktári munkás kegy díjat élvezett. Nevezett élete végéig kapta a kegy díjat. Fia az illegális kommunista ugyancsak Molnár János a felszabadulás után felkereste a cég főnökeit és kijelentette, amennyiben a főnökök közül bár ki be kívánna lépni a kommunista pártba, ő minden eszközzel támogatni fogja, mert szerinte ilyen szociálisan gondolkodó tagokra van szüksége a pártnak. A fentebb említett létszám szép fejlődést jelentett az 1919-es 15 fős létszámhoz képest. A következő két esztendőben beléptek még: Hajdú Lajos (tanuló) 1929. 1949. okt. 14. Jakab Margit számlázó 1929. szept. 1. 1946. ápr. 1. Nyalka László (tanuló) 1930. 1935 előtt Baán János segéd 1930. szept. 1. 1949. okt. 14. Közben 1929. év végével beköszöntött a gazdasági világválság. Weszter Béla cégfőnök 1930 évi „Jelentése" szerint: A személyzet leépítéséhez nem akarunk nyúlni. E tekintetben azonban a körülmények úgy hozták, hogy három fővel apadt a személyzet száma." Név szerint említi Sztraka Péter és Gombi Imre urakat, kik közül az előbbi Nyíregyházán, az utóbbi pedig Hajdúnánáson önállósította magát, mindketten a Sesztina cég anyagi segítségével. A harmadik más életpályát választott. Ez utóbbi valószínűleg Sinai Imre, aki illatszerész lett. 47. Weszter Béla cégfőnök a Sesztina Lajos cég helyzetéről és ügyviteléről 1928-tól kezdve 1935-ig bezárólag belső használatra minden évben kétszer helyzetfelmérést szerkesztett. Ezek legtöbbször kitértek az alkalmazottak helyzetére és létszámára is. így 1928,1930,1931,1932, és 1935 években. (A helyzetjelentések a cikkíró birtokában.) 277