A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Módy György: A debreceni és a tokaji uradalom (Régiókutatási kísérlet)

1501-ben váltotta vissza. A párthíveknek és pénznek mindig nagy szükségében lévő Corvin az uradalom több tartozékát és más birtokait is zálogba adta vagy eladományozta. 1495-ben nyilvánította semmisnek az összes adomány- és záloglevelet, melyeket Mátyás halála után tapasztalatlanságával visszaélve egyházi és világi nagyurak kicsikartak tőle. Az 1498. április 24.június 2. között Budán tartott országgyűlésen pedig vádlevelet terjesztett be a Hunyadi-birtokok „bitorlói" ellen.

31 1504 őszén bekövetkezett halála után a debreceni uradalmat özvegye, Frangepán Beatrix örökölte, de leánya, Erzsébet férjhezmenetele előtt halt meg, így az uradalom megszakadás címén visszaszállt II. Ulászló királyra. Feltehetően 1509 őszén kapta meg az uradalmat királyi adományként az 1499-ben elhalt Szapolyai István nádor elsőszülött fia, János szepesi gróf, 1505-től a „nemzeti párt" jelöltje a trónra.

32 így a nagy hatalmú arisztokrata család kezén újból szoros kapcsolatba került a tokaji és a debreceni uradalom. Sorsuk később abban is párhuzamosul, hogy a mohácsi vészt követő események mindkettőt kiszakítják a család immár koronás tagja kezéből. Pedig úgy tűnt, hogy Tokajra fénykor következik királyságot nyert földesura idejével. A Szapolyaiak kúriájának udvarán gyűltek össze 1526. október 14-én az ún. nemzeti párt hangadó vezetői a királyválasztás megtárgyalására. Szapolyai innen indult Buda felé, innen küldte híveit Esztergomba és Székesfehérvárra, hogy megszerezzék a koronát. November 10-én a székesfehérvári országgyűlés királlyá választja és a nyitrai püspök megkoronázza.

33 Térjünk vissza a debreceni és tokaji uradalom kapcsolataira. A tokaji uradalomegy 1517. évi összeírásában a tartozékok királyi taksáit is feltüntették. Ebben szerepelnek olyan falvak, melyek korábban és majd a mohácsi vész után is a debreceni uradalomhoz tartoztak. A telkes jobbágyok által fizetett telkenkénti 1 forint alapján népességük nagysága szerint ezek a következők: Dorog, Varjas, Nánás, Macs, Hatház, Szoboszló, Hegyes és Téglás. De itt sorolták Ladányt, Vámospércset, Videt és Pródot is.

34 Bizonyos, hogy 1510 után kerültek át a tokaji uradalomhoz, amikor a debreceni uradalomban Szapolyai János már birtokos. A Verancsics által „leggazdagabb"-nak mondott Debrecen nehezen vészelte át János király uralma első éveinek forgandóságait. 1526. november 25-én az uradalmat kedvelt híveinek, Ártándy Pálnak és Balázsnak adományozta. Utóbbi feltehetően 1519-től éveken át az uradalom tiszttartója volt.

35 Ellenük - máig sem teljesen tisztázott okok miatt - 1530-ban fel31. Schönherr i. m. 220., 237-240. - Corvin panaszlevelét lásd Hazai okmánytár. Codex diplomatics patrius. I-V. (Kiadják Nagy Imre, Paur István, Ráth Károlyés Véghely Dezső, Győr, 1865-1873) IV. 439. s köv. - A Corvin által eladományozott uradalmi tartozékokra lásd még Módy György: Polgár és Szentmargita 1484-1612 között. In A Déri Múzeum Évkönyve 1965. (Szerk. Béres András, Debrecen, 1966) 131-32. és 142. - 1493-tól Debrecen város zálogbirtokosa, Horváth Márk erőszakosan zsarolta a polgárokat. Corvin 1498. november 22-én nyugtatja a város lakosságát, hogy Horváth neki megígérte a régi kiváltságok megtartását, lásd Herpayi. m. 85. a 243. sz. regeszta. Uő'i. m. 86. a 247. sz. regeszta szerint Horváth Márk és felesége kezén volt 1498. év végén Újváros is. Tehát Corvin nemcsak Debrecent, de több tartozékát zálogba adta. 32. Corvin János özvegye 1506 januárjában kiadott okleveleiben megerősítette a város régi kiváltságait, és az újonnan letelepülőknek adómentességet biztosított, Herpayi. m. 95-96. a 279. és 290. sz. regeszták. - 1509 nyarán újabb zálogbirtokosként Szatmári György pécsi püspök erősíti meg a Mátyás király által 1484-ben adott kiváltságlevelet, Herpayi. m. 99. a 290. sz. regeszta. - Szapolyai János 1509. november l-jén mint földesúr erősítette meg a szűrszabók, gubacsapók és gyapjúművesek kiváltságait. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV.A. 1021/a. Meo. 85. Eredeti diploma. 33. Hóman-Szekfű'x. m. III. 13-15. 34. A tokaji uradalom regestrumát - Magyar Országos Levéltár (továbbiak MOL.) Dl. 26 161. felhasználta következtetéseihez Szabó István: A debreceni uradalom a mohácsi vész korában = Debreceni Képes Kalendárium XXXV. évf. (1935) 89. 35. Szabói, m. 85. - Szapolyai János a város földesura 1523. augusztus 15-én Budán kiadott oklevelében megparancsolja Ártándi Balázs debreceni tiszttartójának, hogy Hölgye László bírót a Mindenszentek kápolnája végében építendő mészárszék felállításában ne akadályozza, lásd Herpayi. m. 108. a 319. sz. regeszta. Eredeti diploma. 172